A Civil Közoktatási Platform szerint már el is kezdődtek az elbocsátások amiatt, hogy az új tanterv szerint összevontan oktatják a természettudományos tárgyakat a szakgimnáziumokban. Mendrey László szerint napokon belül kiderül, ki tarthatja meg az állását, és kinek kell mennie. A köztes megoldás sem tűnik életszerűnek.
Mint ismert, a szakközépiskolákból szakgimnáziummá alakuló iskolákban felmenő rendszerben bevezetik az összevont természettudományos tárgyat. A lépésre azért van szükség, mert a szakgimnázium elődjével ellentétben a negyedik év végén az érettségi mellett egy alapfokú szakképzettséget is adni kíván, ehhez pedig nagyobb óraszámban kell tanulni szakmai tárgyakat.
Joggal merülhet fel a kérdés, mi lesz azokkal a kémia, fizika, földrajz vagy biológia szakos tanárokkal, akiknek kevesebb munkájuk lesz, mert tantárgyukat összevontan tanítják más természettudományos tárgyakkal. A Pedagógusok Szakszervezete korábbi álláspontja szerint egyelőre nem tudják az igazgatók, hány tanárral kell számolniuk. Vajon kell-e arra számítani, hogy egyes tanárok elveszítik az állásukat?
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a fenti kérdésre igen a válasz. „Pedagógus álláshelyek kerülnek veszélybe, sokan kényszerülhetnek utazó tanári, óra adói, és részmunkaidős státuszba, és sokan veszthetik el munkahelyüket” – válaszolta megkeresésünkre.
Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-koordinátora szerint is lesznek az átalakításoknak munkaügyi következményei. A CKP már most tud olyan tanárokról, akik elvesztették az állásukat az átalakítás miatt.
Juhász nem tartja megfelelő megoldásnak az utazó tanári státuszt sem, hiszen – főleg vidéken – ez elég nehezen kivitelezhető. Ráadásul szerinte pedagógiai szempontból sem előnyös, ha egy tanár szünetben rohan át egy másik iskolába, mert akkor épp ott kell órát adnia.
„Ha az adott iskolában csak a szabad sávban tanítanak majd pl. kémiát, akkor a kémiatanárt át kell helyezni, így nem lesz, aki a szabad sávban kémiát tanítson, illetve, aki a komplex természettudományt tanító kolléga kémiatanítási kérdéseire válaszoljon” – világít rá a további problémákra.
Bár kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, válasz eddig nem érkezett. Palkovics László korábban elmondta, mivel hiány van a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból, nem lesz gond azzal, hogy munkát találjanak másutt. Juhász ezzel egyetért, azonban azt tapasztalják, több tanár inkább szakmát vált, mintsem másik iskolába kérje át magát.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
