A Civil Közoktatási Platform szerint már el is kezdődtek az elbocsátások amiatt, hogy az új tanterv szerint összevontan oktatják a természettudományos tárgyakat a szakgimnáziumokban. Mendrey László szerint napokon belül kiderül, ki tarthatja meg az állását, és kinek kell mennie. A köztes megoldás sem tűnik életszerűnek.
Mint ismert, a szakközépiskolákból szakgimnáziummá alakuló iskolákban felmenő rendszerben bevezetik az összevont természettudományos tárgyat. A lépésre azért van szükség, mert a szakgimnázium elődjével ellentétben a negyedik év végén az érettségi mellett egy alapfokú szakképzettséget is adni kíván, ehhez pedig nagyobb óraszámban kell tanulni szakmai tárgyakat.
Joggal merülhet fel a kérdés, mi lesz azokkal a kémia, fizika, földrajz vagy biológia szakos tanárokkal, akiknek kevesebb munkájuk lesz, mert tantárgyukat összevontan tanítják más természettudományos tárgyakkal. A Pedagógusok Szakszervezete korábbi álláspontja szerint egyelőre nem tudják az igazgatók, hány tanárral kell számolniuk. Vajon kell-e arra számítani, hogy egyes tanárok elveszítik az állásukat?
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a fenti kérdésre igen a válasz. „Pedagógus álláshelyek kerülnek veszélybe, sokan kényszerülhetnek utazó tanári, óra adói, és részmunkaidős státuszba, és sokan veszthetik el munkahelyüket” – válaszolta megkeresésünkre.
Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-koordinátora szerint is lesznek az átalakításoknak munkaügyi következményei. A CKP már most tud olyan tanárokról, akik elvesztették az állásukat az átalakítás miatt.
Juhász nem tartja megfelelő megoldásnak az utazó tanári státuszt sem, hiszen – főleg vidéken – ez elég nehezen kivitelezhető. Ráadásul szerinte pedagógiai szempontból sem előnyös, ha egy tanár szünetben rohan át egy másik iskolába, mert akkor épp ott kell órát adnia.
„Ha az adott iskolában csak a szabad sávban tanítanak majd pl. kémiát, akkor a kémiatanárt át kell helyezni, így nem lesz, aki a szabad sávban kémiát tanítson, illetve, aki a komplex természettudományt tanító kolléga kémiatanítási kérdéseire válaszoljon” – világít rá a további problémákra.
Bár kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, válasz eddig nem érkezett. Palkovics László korábban elmondta, mivel hiány van a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból, nem lesz gond azzal, hogy munkát találjanak másutt. Juhász ezzel egyetért, azonban azt tapasztalják, több tanár inkább szakmát vált, mintsem másik iskolába kérje át magát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
