Kirúgásokkal kezdődhet a tanév, a szerencsésebb tanárok ingázhatnak

A Civil Közoktatási Platform szerint már el is kezdődtek az elbocsátások amiatt, hogy az új tanterv szerint összevontan oktatják a természettudományos tárgyakat a szakgimnáziumokban. Mendrey László szerint napokon belül kiderül, ki tarthatja meg az állását, és kinek kell mennie. A köztes megoldás sem tűnik életszerűnek.

  • Nagy Barnabás
pixabay.com

Mint ismert, a szakközépiskolákból szakgimnáziummá alakuló iskolákban felmenő rendszerben bevezetik az összevont természettudományos tárgyat. A lépésre azért van szükség, mert a szakgimnázium elődjével ellentétben a negyedik év végén az érettségi mellett egy alapfokú szakképzettséget is adni kíván, ehhez pedig nagyobb óraszámban kell tanulni szakmai tárgyakat.

Joggal merülhet fel a kérdés, mi lesz azokkal a kémia, fizika, földrajz vagy biológia szakos tanárokkal, akiknek kevesebb munkájuk lesz, mert tantárgyukat összevontan tanítják más természettudományos tárgyakkal. A Pedagógusok Szakszervezete korábbi álláspontja szerint egyelőre nem tudják az igazgatók, hány tanárral kell számolniuk. Vajon kell-e arra számítani, hogy egyes tanárok elveszítik az állásukat?

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a fenti kérdésre igen a válasz. „Pedagógus álláshelyek kerülnek veszélybe, sokan kényszerülhetnek utazó tanári, óra adói, és részmunkaidős státuszba, és sokan veszthetik el munkahelyüket” – válaszolta megkeresésünkre.

Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-koordinátora szerint is lesznek az átalakításoknak munkaügyi következményei. A CKP már most tud olyan tanárokról, akik elvesztették az állásukat az átalakítás miatt.

 

Juhász nem tartja megfelelő megoldásnak az utazó tanári státuszt sem, hiszen – főleg vidéken – ez elég nehezen kivitelezhető. Ráadásul szerinte pedagógiai szempontból sem előnyös, ha egy tanár szünetben rohan át egy másik iskolába, mert akkor épp ott kell órát adnia.

„Ha az adott iskolában csak a szabad sávban tanítanak majd pl. kémiát, akkor a kémiatanárt át kell helyezni, így nem lesz, aki a szabad sávban kémiát tanítson, illetve, aki a komplex természettudományt tanító kolléga kémiatanítási kérdéseire válaszoljon” – világít rá a további problémákra.

Bár kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, válasz eddig nem érkezett. Palkovics László korábban elmondta, mivel hiány van a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból, nem lesz gond azzal, hogy munkát találjanak másutt. Juhász ezzel egyetért, azonban azt tapasztalják, több tanár inkább szakmát vált, mintsem másik iskolába kérje át magát.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.