A Civil Közoktatási Platform szerint már el is kezdődtek az elbocsátások amiatt, hogy az új tanterv szerint összevontan oktatják a természettudományos tárgyakat a szakgimnáziumokban. Mendrey László szerint napokon belül kiderül, ki tarthatja meg az állását, és kinek kell mennie. A köztes megoldás sem tűnik életszerűnek.
Mint ismert, a szakközépiskolákból szakgimnáziummá alakuló iskolákban felmenő rendszerben bevezetik az összevont természettudományos tárgyat. A lépésre azért van szükség, mert a szakgimnázium elődjével ellentétben a negyedik év végén az érettségi mellett egy alapfokú szakképzettséget is adni kíván, ehhez pedig nagyobb óraszámban kell tanulni szakmai tárgyakat.
Joggal merülhet fel a kérdés, mi lesz azokkal a kémia, fizika, földrajz vagy biológia szakos tanárokkal, akiknek kevesebb munkájuk lesz, mert tantárgyukat összevontan tanítják más természettudományos tárgyakkal. A Pedagógusok Szakszervezete korábbi álláspontja szerint egyelőre nem tudják az igazgatók, hány tanárral kell számolniuk. Vajon kell-e arra számítani, hogy egyes tanárok elveszítik az állásukat?
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a fenti kérdésre igen a válasz. „Pedagógus álláshelyek kerülnek veszélybe, sokan kényszerülhetnek utazó tanári, óra adói, és részmunkaidős státuszba, és sokan veszthetik el munkahelyüket” – válaszolta megkeresésünkre.
Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-koordinátora szerint is lesznek az átalakításoknak munkaügyi következményei. A CKP már most tud olyan tanárokról, akik elvesztették az állásukat az átalakítás miatt.
Juhász nem tartja megfelelő megoldásnak az utazó tanári státuszt sem, hiszen – főleg vidéken – ez elég nehezen kivitelezhető. Ráadásul szerinte pedagógiai szempontból sem előnyös, ha egy tanár szünetben rohan át egy másik iskolába, mert akkor épp ott kell órát adnia.
„Ha az adott iskolában csak a szabad sávban tanítanak majd pl. kémiát, akkor a kémiatanárt át kell helyezni, így nem lesz, aki a szabad sávban kémiát tanítson, illetve, aki a komplex természettudományt tanító kolléga kémiatanítási kérdéseire válaszoljon” – világít rá a további problémákra.
Bár kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, válasz eddig nem érkezett. Palkovics László korábban elmondta, mivel hiány van a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból, nem lesz gond azzal, hogy munkát találjanak másutt. Juhász ezzel egyetért, azonban azt tapasztalják, több tanár inkább szakmát vált, mintsem másik iskolába kérje át magát.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
