Komoly változásra készülhet az, aki a diákmunkát vállal a jövőben

Szeptember elsején lép hatályba a diákmunka új szabályozása, amely fizetett szabadságot is biztosít a diákok számára, így a nyári diákmunkák még a korábbi rendben zajlanak - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) hétfőn az MTI-vel.

  • eduline/mti
Shutterstock

A szervezet tájékoztatása szerint pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben a szövetkezetekről szóló törvény módosítása, amely szerint a diákok tevékenységére nem a Munka törvénykönyvét, hanem a szövetkezeti törvényt kell majd alkalmazni.

Az új szabályozás a legfontosabb munkajogi jellegű garanciák megtartása mellett fizetett szabadságot is biztosít majd a diákoknak - írták.

A diákok és iskolaszövetkezetek életében ez azt jelenti, hogy az iskolaszövetkezetek és diákok közötti munkaszerződések megszűnnek, és új, személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötni. Ez akár kétszázezer szerződés újrakötését is jelentheti, hiszen az iskolaszövetkezetekben tevékenykedő csaknem 130 ezer diák jelentős része több iskolaszövetkezetben is rendelkezik tagsággal - hívta fel a figyelmet a Diákész.

Mivel az azonnali bevezetés a diákmunkák legfontosabb időszakához, a nyárhoz ilyen közeli időpontban jelentős fennakadásokat okozhatott volna, a jogalkotó szeptember elsején lépteti hatályba a változást, és december 31-ig további négy hónapot ad az érintetteknek az átállásra az új rendszerre. A korábbi szerződések 2017. január 1-jén megszűnnek.

A szerződések újrakötése mellett az iskolaszövetkezeteknek az alapszabályaikat is át kell alakítaniuk szeptember 1. és december 31. között az új szabályozásnak megfelelően, amelyhez közgyűlést kell tartaniuk - áll a Diákész közleményében.

Több szakember tart attól, hogy a változtatással kisebb védelmet kapnak a diákok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.