Komoly tanárhiány lehet néhány tíz év múlva, túl magas az átlagéletkor

Magyarországon is egyre inkább idősödik a pedagógustársadalom - írja a szombati Magyar Idők az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatására hivatkozva, amely szerint az idei tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, míg a tanároké 46,9 év.

  • MTI
hvg.hu

A cikk szerint bár túl nagy eltérés nem mutatkozik a különböző iskolatípusok között, a szakiskolai tanárok a legfiatalabbak, a legidősebbek pedig a szakközépiskolai tanárok.

Az idei tanévben 951 tanítónak és 3019 tanárnak szűnt meg a jogiszonya, 565 tanító és 840 tanár ment nyugdíjba, ehhez képest viszont csak 353 tanító és 482 tanár kezdte el a pedagógusi pályát.

Az OH a helyzet megoldása érdekében tett lépések közé sorolta a Klebelsberg ösztöndíjprogramot és az adott tankerületben történő rugalmasabb foglalkoztatást.

A lap arról is beszámol, hogy még mindig kevés a férfi tanító az általános iskolákban.

Félévente akár 375 ezer forintot is kaphattok - újabb ösztöndíjat mutatunk

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az idei tanévben is meghirdeti a pedagógus-utánpótlás biztosítását segítő pályázatot, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot. A pályázatra, amelyre több mint 680 millió forint áll rendelkezésre, szeptember 30-ig lehet jelentkezni. A sikeres pályázók számára az ösztöndíj már az első félévben 125 ezer és 375 ezer forint közötti összeget jelenthet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.