Klebelsberg Központ: nincs országos tanárhiány

Nincs szó országos pedagógushiányról a Klebelsberg Központ szerint.

  • Eduline
Túry Gergely

A Magyar Idők azt írja, a tankerületi központok által fenntartott intézményekben a betöltetlen álláshelyek száma a fluktuáció által ugyanis egy-két százalék között mozog, biztosítják a feladatok ellátását, ahol betöltetlen álláshely van, ott ezt fizetett túlórákkal, óraadói megbízásokkal oldják meg.

A lap azt írja, Magyarországon továbbra is az OECD-átlag alatti az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, ráadásul a tankerületi központok fenntartásában működő intézményekben a 2017–2018-as tanévhez képest összességében a szeptember 15-i állapot alapján ezerkétszáz fővel több a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma.

A Klebelsberg Központ szerint a pedagóguspálya egyre vonzóbb, 30 százalékkal nőtt a hallgatók száma. „A probléma megelőzésére hosszú távon megvannak a szükséges oktatáspolitikai válaszok” – közölte a Klebelsberg Központ.

Ezt gondolják a szülők a tanárhiányról: a matematika- és angoltanításban már kritikus a helyzet

A Szülői Hang több mint ötezer szülő részvételével készített felmérésből kiderül: az általános iskolákban a matek- és az angolórákat érinti leginkább a tanárhiány. Mivel részletes statisztika nem volt a tanárhiány mértékéról, a Szülői Hang Közösség online szülői felmérést készített a tanárhiányról és az azzal összefüggő problémákról - írja a 24.hu.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.