Klebelsberg Központ: nincs országos tanárhiány

Nincs szó országos pedagógushiányról a Klebelsberg Központ szerint.

  • Eduline
Túry Gergely

A Magyar Idők azt írja, a tankerületi központok által fenntartott intézményekben a betöltetlen álláshelyek száma a fluktuáció által ugyanis egy-két százalék között mozog, biztosítják a feladatok ellátását, ahol betöltetlen álláshely van, ott ezt fizetett túlórákkal, óraadói megbízásokkal oldják meg.

A lap azt írja, Magyarországon továbbra is az OECD-átlag alatti az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, ráadásul a tankerületi központok fenntartásában működő intézményekben a 2017–2018-as tanévhez képest összességében a szeptember 15-i állapot alapján ezerkétszáz fővel több a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma.

A Klebelsberg Központ szerint a pedagóguspálya egyre vonzóbb, 30 százalékkal nőtt a hallgatók száma. „A probléma megelőzésére hosszú távon megvannak a szükséges oktatáspolitikai válaszok” – közölte a Klebelsberg Központ.

Ezt gondolják a szülők a tanárhiányról: a matematika- és angoltanításban már kritikus a helyzet

A Szülői Hang több mint ötezer szülő részvételével készített felmérésből kiderül: az általános iskolákban a matek- és az angolórákat érinti leginkább a tanárhiány. Mivel részletes statisztika nem volt a tanárhiány mértékéról, a Szülői Hang Közösség online szülői felmérést készített a tanárhiányról és az azzal összefüggő problémákról - írja a 24.hu.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.