A Pedagógusok Szakszervezete követeli, hogy a kormány ne vezesse be azokat az intézkedéseket, amelyek több tízezer...
A Pedagógusok Szakszervezete követeli, hogy a kormány ne vezesse be azokat az intézkedéseket, amelyek több tízezer álláshely megszüntetésével járhatnak; a szakszervezet szerint egyre kisebb az esély érdemi megállapodásra az oktatási államtitkárral.
Az érdekvédelmi szervezet közleményében kifejtette: a Magyar Közlöny 39. számában megjelent kormányhatározatból értesültek arról, hogy a kormány régen eldöntötte, a pedagógusok munkaterheit radikálisan megnövelő törvényi rendelkezéseket 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépteti akkor is, ha az új illetmény-előmeneteli rendszert nem vezetik be.
Mint írták, a pedagógusok munkaterheit meghatározó rendelkezéseket - 32 óra kötött munkaidő (22-26 óra tanítással lekötött idő, 6 óra egyéb teendőkre, így eseti helyettesítésre, tanulói felügyeletre igénybe vehető idő) - ugyanis a köznevelésről szóló törvény 62. szakasza tartalmazza, amelynek felfüggesztéséről a határozat nem intézkedik.
A határozatból a PSZ szerint egyértelműen megállapítható az is, a kormány meg akarja szüntetni annak lehetőségét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után tovább lehessen foglalkoztatni bárkit azok közül, akik költségvetési intézményben, így a települési önkormányzatok és az állami intézményfenntartó központ fenntartásában lévő közoktatási intézményekben dolgoznak. A kényszernyugdíjazás vonatkozna az óraadó tanárként foglalkoztatottakra, továbbá a korhatár előtti ellátásban (korábban előrehozott öregségi nyugdíj) részesülőkre is.
Hozzátették: az oktatásért felelős államtitkárral történt október 17-ei egyeztetés során jelezték, hogy a pedagógusok munkaterheinek radikális megnövelése és az intézmények állami fenntartásba vétele súlyos következményekkel járna a köznevelés rendszerének működtetésében. Ígéretet kaptak arra, hogy november 9-én az általuk jelzett kérdésekben további egyeztetésekre kerül sor. A megjelent kormányhatározatra tekintettel világossá vált, hogy egyre kevesebb az esély az államtitkárral történő érdemi megállapodásra - olvasható a kommünikében.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
