Kiverte a biztosítékot a tanároknál a kormány döntése

A Pedagógusok Szakszervezete követeli, hogy a kormány ne vezesse be azokat az intézkedéseket, amelyek több tízezer...

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Pedagógusok Szakszervezete követeli, hogy a kormány ne vezesse be azokat az intézkedéseket, amelyek több tízezer álláshely megszüntetésével járhatnak; a szakszervezet szerint egyre kisebb az esély érdemi megállapodásra az oktatási államtitkárral.

Az érdekvédelmi szervezet közleményében kifejtette: a Magyar Közlöny 39. számában megjelent kormányhatározatból értesültek arról, hogy a kormány régen eldöntötte, a pedagógusok munkaterheit radikálisan megnövelő törvényi rendelkezéseket 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépteti akkor is, ha az új illetmény-előmeneteli rendszert nem vezetik be. 

Mint írták, a pedagógusok munkaterheit meghatározó rendelkezéseket - 32 óra kötött munkaidő (22-26 óra tanítással lekötött idő, 6 óra egyéb teendőkre, így eseti helyettesítésre, tanulói felügyeletre igénybe vehető idő) - ugyanis a köznevelésről szóló törvény 62. szakasza tartalmazza, amelynek felfüggesztéséről a határozat nem intézkedik.

A határozatból a PSZ szerint egyértelműen megállapítható az is, a kormány meg akarja szüntetni annak lehetőségét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után tovább lehessen foglalkoztatni bárkit azok közül, akik költségvetési intézményben, így a települési önkormányzatok és az állami intézményfenntartó központ fenntartásában lévő közoktatási intézményekben dolgoznak. A kényszernyugdíjazás vonatkozna az óraadó tanárként foglalkoztatottakra, továbbá a korhatár előtti ellátásban (korábban előrehozott öregségi nyugdíj) részesülőkre is.

Hozzátették: az oktatásért felelős államtitkárral történt október 17-ei egyeztetés során jelezték, hogy a pedagógusok munkaterheinek radikális megnövelése és az intézmények állami fenntartásba vétele súlyos következményekkel járna a köznevelés rendszerének működtetésében. Ígéretet kaptak arra, hogy november 9-én az általuk jelzett kérdésekben további egyeztetésekre kerül sor. A megjelent kormányhatározatra tekintettel világossá vált, hogy egyre kevesebb az esély az államtitkárral történő érdemi megállapodásra - olvasható a kommünikében.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.