Húszezer forintba "kerül" egy Facebook-regisztráció?

Egy brooklyni gimnáziumban 100 dollárt, azaz több mint húszezer forintot kellett fizetniük azoknak a tizenegyedikes...

  • Eduline

Egy brooklyni gimnáziumban 100 dollárt, azaz több mint húszezer forintot kellett fizetniük azoknak a tizenegyedikes diákoknak, akiket facebookozáson kaptak – számolt be a Huffington Post.

A Beth Rivkah zsidó lánygimnázium tanulóit írásban figyelmeztették, hogy azonnal töröljék a profiljukat a közösségi oldalról, különben kirúgják őket az intézményből. Az iskola dolgozói szerint elfogadhatatlan, hogy a diákok a Facebookhoz és más közösségi oldalakhoz csatlakozzanak.

„A tanáraink attól félnek, hogy a Facebookon fiúkkal beszélgetünk, esetleg oda nem illő fotókat töltünk fel magunkról” – mondta az egyik diák.

Shaindel Teichtel iskolaigazgató szerint mindezen nem kell csodálkozni, ők csak megpróbálnak vigyázni a rájuk bízott lányokra. „Már két éve tilos nálunk regisztrálni a Facebookra, és ezt a diákjaink nagyon jól tudják” – magyarázta az igazgató, miért szabtak ki pénzbírságot a szabályt megszegő tizenegyedikesekre. Azonnal kirúgták a Twitteren trágárkodó diákot – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.