Kígyózó sorok várják a szülőket a legnépszerűbb általános iskolák előtt

Hosszú sorok kígyóztak a beiratkozás első órájában az egyik szegedi általános iskolában, a szülők közül többen már...

  • Eduline
Túl kevés a hely az általános iskolákban, módosítják a köznevelési törvényt
Fülöp Máté

Hosszú sorok kígyóztak a beiratkozás első órájában az egyik szegedi általános iskolában, a szülők közül többen már fél nyolckor az épület előtt álltak, hogy gyerekeik biztosan bekerüljenek az egyik első osztályba - írja a delmagyar.hu.

A köznevelési törvény alapján nem lehet huszonhétnél több diákot felvenni egy osztályba, de a tankötelezettség alsó korhatárának módosítása miatt - ettől az évtől azokat a gyerekeket be kell íratni az iskolába, akik augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket - módosítják a jogszabályt, így az intézményekben akár harminckét fős osztályok is indulhatnak. Azt is kell dönteni, hogy hittant vagy erkölcstant tanuljon az elsős diák - erről itt olvashattok.

"Ebben az esetben biztos, hogy több igényt ki tudnánk elégíteni, amire szükség is lenne. Csak körzetes diákból 94 van idén annak ellenére, hogy jelentősen szűkítették a határokat. Márpedig a tapasztalatok alapján a hozzánk jelentkezők fele a beiskolázási körzeten kívülről érkezik. A nagy érdeklődésre való tekintettel mi az idén egy osztállyal többet, négyet indíthatunk" – mondta a lapnak Kissné Gera Ágnes, az egyik szegedi iskola igazgatója.

Mivel az új jogszabály minden hatéves gyermeket tankötelesnek tekint, a korábbi években visszatartott hét- és esetleg nyolcévesek mellett szinte valamennyi hatéves is szeptemberben ül be az iskolapadba. Hogy végül hány gyereket tudnak beiskolázni az intézmények, és melyik iskolában hány osztály indul, milyen létszámokkal, az két hét múlva derül ki. Április 26-ig értesítik a szülőket, hogy gyermeküket hova vették fel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.