Hosszú sorok kígyóztak a beiratkozás első órájában az egyik szegedi általános iskolában, a szülők közül többen már...
Hosszú sorok kígyóztak a beiratkozás első órájában az egyik szegedi általános iskolában, a szülők közül többen már fél nyolckor az épület előtt álltak, hogy gyerekeik biztosan bekerüljenek az egyik első osztályba - írja a delmagyar.hu.
A köznevelési törvény alapján nem lehet huszonhétnél több diákot felvenni egy osztályba, de a tankötelezettség alsó korhatárának módosítása miatt - ettől az évtől azokat a gyerekeket be kell íratni az iskolába, akik augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket - módosítják a jogszabályt, így az intézményekben akár harminckét fős osztályok is indulhatnak. Azt is kell dönteni, hogy hittant vagy erkölcstant tanuljon az elsős diák - erről itt olvashattok.
"Ebben az esetben biztos, hogy több igényt ki tudnánk elégíteni, amire szükség is lenne. Csak körzetes diákból 94 van idén annak ellenére, hogy jelentősen szűkítették a határokat. Márpedig a tapasztalatok alapján a hozzánk jelentkezők fele a beiskolázási körzeten kívülről érkezik. A nagy érdeklődésre való tekintettel mi az idén egy osztállyal többet, négyet indíthatunk" – mondta a lapnak Kissné Gera Ágnes, az egyik szegedi iskola igazgatója.
Mivel az új jogszabály minden hatéves gyermeket tankötelesnek tekint, a korábbi években visszatartott hét- és esetleg nyolcévesek mellett szinte valamennyi hatéves is szeptemberben ül be az iskolapadba. Hogy végül hány gyereket tudnak beiskolázni az intézmények, és melyik iskolában hány osztály indul, milyen létszámokkal, az két hét múlva derül ki. Április 26-ig értesítik a szülőket, hogy gyermeküket hova vették fel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
