Ki nem állhatják a melegeket és az albánokat a szerb diákok

A szerb középiskolások többsége számára a család és a házasság szent dolog, a művi vetélés bűn, az azonos neműek...

  • MTI

A szerb középiskolások többsége számára a család és a házasság szent dolog, a művi vetélés bűn, az azonos neműek házasságát pedig a megkérdezett diákok több mint 60 százaléka elítéli.

A Helsinki Bizottság az Emberi Jogokért szervezet a középiskolai diákok körében Belgrádban, Újvidéken, Nagybecskereken, Krusevácon, Nisben és Novi Pazarban végzett felmérést a közelmúltban, és ebből kiderült, hogy a tanulók közel 34 százaléka erősen tradicionális nézeteket vall, ha a családról és a házasságról van szó, azonban a fiúkhoz képest ötöde azoknak a lányoknak a száma, akik ragaszkodnak a tradicionális értékrendhez.

A diákok 77 százaléka számára a család és a házasság szent dolognak számít, a mesterséges terhességmegszakítást pedig a diákok több mint a fele elítéli, a legtöbbjük értetlenül tekint az egyneműek házasságára, 41 százalékuk "betegeknek tartja őket", 62 százalékuk pedig nem ért egyet az egyneműek házasságával, illetve azzal, hogy gyermeket fogadjanak örökbe.

A megkérdezett szerb középiskolások a "legfőbb ellenségnek" az albánokat tekinti, a második helyen a horvátok állnak, majd őket követik a romák és az amerikaiak. A baráti népek rangsora így fest: oroszok, görögök és bosnyákok. A tanulók 37 százaléka azt állította magáról, hogy iskolai erőszaknak volt kitéve. Milyennek látják a magyarokat a magyar diákok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.