A szerb középiskolások többsége számára a család és a házasság szent dolog, a művi vetélés bűn, az azonos neműek...
A szerb középiskolások többsége számára a család és a házasság szent dolog, a művi vetélés bűn, az azonos neműek házasságát pedig a megkérdezett diákok több mint 60 százaléka elítéli.
A Helsinki Bizottság az Emberi Jogokért szervezet a középiskolai diákok körében Belgrádban, Újvidéken, Nagybecskereken, Krusevácon, Nisben és Novi Pazarban végzett felmérést a közelmúltban, és ebből kiderült, hogy a tanulók közel 34 százaléka erősen tradicionális nézeteket vall, ha a családról és a házasságról van szó, azonban a fiúkhoz képest ötöde azoknak a lányoknak a száma, akik ragaszkodnak a tradicionális értékrendhez.
A diákok 77 százaléka számára a család és a házasság szent dolognak számít, a mesterséges terhességmegszakítást pedig a diákok több mint a fele elítéli, a legtöbbjük értetlenül tekint az egyneműek házasságára, 41 százalékuk "betegeknek tartja őket", 62 százalékuk pedig nem ért egyet az egyneműek házasságával, illetve azzal, hogy gyermeket fogadjanak örökbe.
A megkérdezett szerb középiskolások a "legfőbb ellenségnek" az albánokat tekinti, a második helyen a horvátok állnak, majd őket követik a romák és az amerikaiak. A baráti népek rangsora így fest: oroszok, görögök és bosnyákok. A tanulók 37 százaléka azt állította magáról, hogy iskolai erőszaknak volt kitéve. Milyennek látják a magyarokat a magyar diákok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
