Ketten járnak a világ egyik legkisebb iskolájába

A suli Kínában található, és egyetlen tanár tart kézben mindent.

  • Eduline
Weibo

Kína belső részében található egy kis falusi iskola, ahol mára egyetlen tanár maradt, aki két diákot oktat.

Az 53 éves Yang Zsinhua 35 éve tanít a falu iskolában, és semmi pénzért nem hajlandó feladni munkáját. Szó szerin semmi pénzért, ugyanis számtalan állásajánlatot kapott már más iskoláktól és cégektől is, de ő mindegyikre nemet mondott.

Az iskolába két diák jár, róluk gondoskodik Yang. Nem csak tanít, de minden más teendőt is ellát az iskolában, például ebédet főz.

Ő lehet a világ legmagányosabb diákja

Yang attól tart, ha ő otthagyná az állását, bezárna az iskola, és a két diák nem tudna napi 4 kilométert gyalogolni a szomszéd falu intézményéig.

A vidéki Kínában nem ismeretlen a jelenség. Egyre többen költöznek városokba, így a falvek elnéptelenednek. Egy falusi tanár a munkaerőhiány miatt gyakran három tárgyat is kénytelen oktatni.

Bizonyos helyeken a diákok nem tudnának a legközelebbi településre járni, még akkor sem, ha csak pát kilométer választja el őket a sokkal jobb minőséget nyújtő intézménytől. A falvak nehéz megközelítése miatt ugyanis alig van járható út.

(Mashable)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.