Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A suli Kínában található, és egyetlen tanár tart kézben mindent.

Kína belső részében található egy kis falusi iskola, ahol mára egyetlen tanár maradt, aki két diákot oktat.
Az 53 éves Yang Zsinhua 35 éve tanít a falu iskolában, és semmi pénzért nem hajlandó feladni munkáját. Szó szerin semmi pénzért, ugyanis számtalan állásajánlatot kapott már más iskoláktól és cégektől is, de ő mindegyikre nemet mondott.
Az iskolába két diák jár, róluk gondoskodik Yang. Nem csak tanít, de minden más teendőt is ellát az iskolában, például ebédet főz.
Yang attól tart, ha ő otthagyná az állását, bezárna az iskola, és a két diák nem tudna napi 4 kilométert gyalogolni a szomszéd falu intézményéig.
A vidéki Kínában nem ismeretlen a jelenség. Egyre többen költöznek városokba, így a falvek elnéptelenednek. Egy falusi tanár a munkaerőhiány miatt gyakran három tárgyat is kénytelen oktatni.
Bizonyos helyeken a diákok nem tudnának a legközelebbi településre járni, még akkor sem, ha csak pát kilométer választja el őket a sokkal jobb minőséget nyújtő intézménytől. A falvak nehéz megközelítése miatt ugyanis alig van járható út.
(Mashable)
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.