Kétszáz középiskolás utánozza az Európai Parlament működését

Csekély az esély, hogy megoldást találjanak a menekültválságra, a modellezés a demokratikus intézményrendszer megértésére irányul.

  • Eduline
Illusztráció
Túry Gergely

Szombattól egy héten át közel kétszáz európai középiskolás modellezi Budapesten az Európai Parlament működését. az Európai Unió problémáira bizottsági és plenáris üléseken keresnek megoldást. A budamep16-ra érkező diákokat az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a Deutsche Schule Budapest látja vendégül - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Az egyhetes rendezvényen az Európai Parlament működését modellezve a formális lobbit is kipróbálják, a bizottsági ülések után az Országház Felsőházi üléstermében tartott, kétnapos plenáris ülésen vitatják meg a határozati javaslatokat. A 26 európai országból érkező diákok tíz különböző bizottságban foglalkoznak az Európai Unió egészét érintő problémákkal, így többek között migrációval, biztonságpolitikával, klímaváltozással, energiahatékonysággal és a nők jogaival is.

Az Európai Parlament Modell (Model European Parliament, MEP) egy holland kezdeményezésű, összeurópai ifjúsági mozgalom, amelynek keretében 1994 óta rendeznek nemzeti, regionális és nemzetközi üléseket. A program célja, hogy a résztvevő diákok informális tanulás során gazdagodjanak kulturális, politikai és közéleti ismeretekkel. Az egyhetes szerepjáték során a résztvevők olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek a hagyományos iskolai tanagyagból kimaradnak.

A rendezvény megnyitóját hétfőn tartják, a plenáris ülés április 14-én kezdődik az Országgyűlés Felsőházi üléstermében, az európai és hazai diákokat Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke és Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára köszönti. A plenáris ülés második napját Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa nyitja meg április 15-én.

A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök, védnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, valamint számos európai ország magyarországi nagykövete - olvasható az ELTE közleményében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.