Két magyar csapat indulhat a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián

Nyolc középiskolás diák képviseli Magyarországot a 13. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia bulgáriai döntőjében – mondta el Prószéky Gábor, a verseny magyar bizottságának elnöke Budapesten sajtótájékoztatón hétfőn.

  • MTI
Shutterstock

A diákolimpia célja, hogy izgalmas nyelvészeti problémákat mutasson fel tehetséges, jó logikai érzékkel rendelkező diákoknak. A megmérettetésen, amelyet július 22. és 25. között rendeznek meg Blagoevgrádban, a magyar középiskolások egyénileg és két négytagú csapatba szervezve is versenyeznek.

A résztvevők a matematikusok és nyelvészek által közösen összeállított feladatokat anyanyelvükön kapják meg, hiszen a verseny lényege elsősorban nem a nyelvismeret, hanem a logikai készség, a kreativitás összemérése. Tipikus feladatnak számít például egy egzotikus nyelven – baszk vagy jukagír – írott szöveg bizonyos logikai támpontok segítségével történő lefordítása – magyarázta Prószéky Gábor.

Az elnök elmondta: a versenyen szereplő, az elméleti, a számítógépes és az alkalmazott nyelvészet különböző területeit is érintő feladványok alapvetően idegenek a magyar általános és középiskolai oktatás tananyagától, így a magyar versenyzők többnyire az ország legerősebb gimnáziumaiból kerülnek ki, ahol az oktatás eleve magas színvonala megfelelő alapot biztosít az ilyen típusú érdeklődésnek.

A csapatoknak a versenyen egyébként egyetlen, ám rendkívül komplex feladványt kell megoldaniuk három-négy óra alatt, míg egyéniben a versenyzők öt feladattal szembesülnek, amelyekre összesen hat óra áll rendelkezésükre. A magyar középiskolások eddig az egyéni versenyben érték el legjobb eredményeiket: 2013-ban Manchesterben Szabó Attila Dániel, 2014-ben Pekingben pedig Tímár Veronika részesült különdíjban. Utóbbi versenyen 28 országból 152 versenyző vett részt.

Prószéky Gábor hangsúlyozta, hogy reményeik szerint az előző két évhez hasonlóan 2015-ben is szép eredményekkel, díjakkal térhetnek haza a magyar versenyzők. A vetélkedőn való részvételt az MNYD többnyire pályázati pénzekből és alapítványi támogatásokból állja, ugyanakkor tavaly a kiutazáshoz szükség volt egy gyors szülői összefogásra is. A szervezet ezért a jövőben szeretné elérni, hogy a többi – például matematikai, fizikai vagy biológiai – diákolimpiáéhoz hasonló minisztériumi támogatás segítse a nyelvészetben különös tehetséget felmutató diákok versenyzését is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.