Két magyar csapat indulhat a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián

Nyolc középiskolás diák képviseli Magyarországot a 13. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia bulgáriai döntőjében – mondta el Prószéky Gábor, a verseny magyar bizottságának elnöke Budapesten sajtótájékoztatón hétfőn.

  • MTI
Shutterstock

A diákolimpia célja, hogy izgalmas nyelvészeti problémákat mutasson fel tehetséges, jó logikai érzékkel rendelkező diákoknak. A megmérettetésen, amelyet július 22. és 25. között rendeznek meg Blagoevgrádban, a magyar középiskolások egyénileg és két négytagú csapatba szervezve is versenyeznek.

A résztvevők a matematikusok és nyelvészek által közösen összeállított feladatokat anyanyelvükön kapják meg, hiszen a verseny lényege elsősorban nem a nyelvismeret, hanem a logikai készség, a kreativitás összemérése. Tipikus feladatnak számít például egy egzotikus nyelven – baszk vagy jukagír – írott szöveg bizonyos logikai támpontok segítségével történő lefordítása – magyarázta Prószéky Gábor.

Az elnök elmondta: a versenyen szereplő, az elméleti, a számítógépes és az alkalmazott nyelvészet különböző területeit is érintő feladványok alapvetően idegenek a magyar általános és középiskolai oktatás tananyagától, így a magyar versenyzők többnyire az ország legerősebb gimnáziumaiból kerülnek ki, ahol az oktatás eleve magas színvonala megfelelő alapot biztosít az ilyen típusú érdeklődésnek.

A csapatoknak a versenyen egyébként egyetlen, ám rendkívül komplex feladványt kell megoldaniuk három-négy óra alatt, míg egyéniben a versenyzők öt feladattal szembesülnek, amelyekre összesen hat óra áll rendelkezésükre. A magyar középiskolások eddig az egyéni versenyben érték el legjobb eredményeiket: 2013-ban Manchesterben Szabó Attila Dániel, 2014-ben Pekingben pedig Tímár Veronika részesült különdíjban. Utóbbi versenyen 28 országból 152 versenyző vett részt.

Prószéky Gábor hangsúlyozta, hogy reményeik szerint az előző két évhez hasonlóan 2015-ben is szép eredményekkel, díjakkal térhetnek haza a magyar versenyzők. A vetélkedőn való részvételt az MNYD többnyire pályázati pénzekből és alapítványi támogatásokból állja, ugyanakkor tavaly a kiutazáshoz szükség volt egy gyors szülői összefogásra is. A szervezet ezért a jövőben szeretné elérni, hogy a többi – például matematikai, fizikai vagy biológiai – diákolimpiáéhoz hasonló minisztériumi támogatás segítse a nyelvészetben különös tehetséget felmutató diákok versenyzését is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.