Nyolc középiskolás diák képviseli Magyarországot a 13. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia bulgáriai döntőjében – mondta el Prószéky Gábor, a verseny magyar bizottságának elnöke Budapesten sajtótájékoztatón hétfőn.
A diákolimpia célja, hogy izgalmas nyelvészeti problémákat mutasson fel tehetséges, jó logikai érzékkel rendelkező diákoknak. A megmérettetésen, amelyet július 22. és 25. között rendeznek meg Blagoevgrádban, a magyar középiskolások egyénileg és két négytagú csapatba szervezve is versenyeznek.
A résztvevők a matematikusok és nyelvészek által közösen összeállított feladatokat anyanyelvükön kapják meg, hiszen a verseny lényege elsősorban nem a nyelvismeret, hanem a logikai készség, a kreativitás összemérése. Tipikus feladatnak számít például egy egzotikus nyelven – baszk vagy jukagír – írott szöveg bizonyos logikai támpontok segítségével történő lefordítása – magyarázta Prószéky Gábor.
Az elnök elmondta: a versenyen szereplő, az elméleti, a számítógépes és az alkalmazott nyelvészet különböző területeit is érintő feladványok alapvetően idegenek a magyar általános és középiskolai oktatás tananyagától, így a magyar versenyzők többnyire az ország legerősebb gimnáziumaiból kerülnek ki, ahol az oktatás eleve magas színvonala megfelelő alapot biztosít az ilyen típusú érdeklődésnek.
A csapatoknak a versenyen egyébként egyetlen, ám rendkívül komplex feladványt kell megoldaniuk három-négy óra alatt, míg egyéniben a versenyzők öt feladattal szembesülnek, amelyekre összesen hat óra áll rendelkezésükre. A magyar középiskolások eddig az egyéni versenyben érték el legjobb eredményeiket: 2013-ban Manchesterben Szabó Attila Dániel, 2014-ben Pekingben pedig Tímár Veronika részesült különdíjban. Utóbbi versenyen 28 országból 152 versenyző vett részt.
Prószéky Gábor hangsúlyozta, hogy reményeik szerint az előző két évhez hasonlóan 2015-ben is szép eredményekkel, díjakkal térhetnek haza a magyar versenyzők. A vetélkedőn való részvételt az MNYD többnyire pályázati pénzekből és alapítványi támogatásokból állja, ugyanakkor tavaly a kiutazáshoz szükség volt egy gyors szülői összefogásra is. A szervezet ezért a jövőben szeretné elérni, hogy a többi – például matematikai, fizikai vagy biológiai – diákolimpiáéhoz hasonló minisztériumi támogatás segítse a nyelvészetben különös tehetséget felmutató diákok versenyzését is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
