Két magyar csapat indulhat a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián

Nyolc középiskolás diák képviseli Magyarországot a 13. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia bulgáriai döntőjében – mondta el Prószéky Gábor, a verseny magyar bizottságának elnöke Budapesten sajtótájékoztatón hétfőn.

  • MTI
Shutterstock

A diákolimpia célja, hogy izgalmas nyelvészeti problémákat mutasson fel tehetséges, jó logikai érzékkel rendelkező diákoknak. A megmérettetésen, amelyet július 22. és 25. között rendeznek meg Blagoevgrádban, a magyar középiskolások egyénileg és két négytagú csapatba szervezve is versenyeznek.

A résztvevők a matematikusok és nyelvészek által közösen összeállított feladatokat anyanyelvükön kapják meg, hiszen a verseny lényege elsősorban nem a nyelvismeret, hanem a logikai készség, a kreativitás összemérése. Tipikus feladatnak számít például egy egzotikus nyelven – baszk vagy jukagír – írott szöveg bizonyos logikai támpontok segítségével történő lefordítása – magyarázta Prószéky Gábor.

Az elnök elmondta: a versenyen szereplő, az elméleti, a számítógépes és az alkalmazott nyelvészet különböző területeit is érintő feladványok alapvetően idegenek a magyar általános és középiskolai oktatás tananyagától, így a magyar versenyzők többnyire az ország legerősebb gimnáziumaiból kerülnek ki, ahol az oktatás eleve magas színvonala megfelelő alapot biztosít az ilyen típusú érdeklődésnek.

A csapatoknak a versenyen egyébként egyetlen, ám rendkívül komplex feladványt kell megoldaniuk három-négy óra alatt, míg egyéniben a versenyzők öt feladattal szembesülnek, amelyekre összesen hat óra áll rendelkezésükre. A magyar középiskolások eddig az egyéni versenyben érték el legjobb eredményeiket: 2013-ban Manchesterben Szabó Attila Dániel, 2014-ben Pekingben pedig Tímár Veronika részesült különdíjban. Utóbbi versenyen 28 országból 152 versenyző vett részt.

Prószéky Gábor hangsúlyozta, hogy reményeik szerint az előző két évhez hasonlóan 2015-ben is szép eredményekkel, díjakkal térhetnek haza a magyar versenyzők. A vetélkedőn való részvételt az MNYD többnyire pályázati pénzekből és alapítványi támogatásokból állja, ugyanakkor tavaly a kiutazáshoz szükség volt egy gyors szülői összefogásra is. A szervezet ezért a jövőben szeretné elérni, hogy a többi – például matematikai, fizikai vagy biológiai – diákolimpiáéhoz hasonló minisztériumi támogatás segítse a nyelvészetben különös tehetséget felmutató diákok versenyzését is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.