A múlt heti tanévnyitó konferenciákon elhangzott, hogy elkészültek az iskolák mindennapi munkáját alapvetően...
A múlt heti tanévnyitó konferenciákon elhangzott, hogy elkészültek az iskolák mindennapi munkáját alapvetően meghatározó kerettantervek, ám máig nem hozták azokat nyilvánosságra - írja az FN24.hu.
A lap birtokába került miniszteri rendelet szerint a jövőben lesznek a humánminiszter által kiírt központi kerettantervek, amelyeket nem kell semmiféle jóváhagyási procedúrán „átengedni”. Ezek közül kötelező választani egyet az iskoláknak, amely alapján decemberig ki kell dolgozniuk a helyi tanterveiket. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a megengedett 10 százalékos szabad órakeretet feltöltik.
Illetve lehetőség lesz a nem állami iskolafenntartóknak, egyházaknak, alternatív iskolákat képviselő hálózatoknak, szervezeteknek saját tervet is készíteni, azt a miniszternek benyújtani. Ezeket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) véleményezi majd 90 napon belül, a miniszter pedig határozatot hoz annak egyedi használhatóságáról.
A központi tantervtől való „elhajlási igény” általános iskolák esetén 744 ezer forint, 4 osztályos gimnáziumoknak 372, hatosztályosoknak 558 ezer forintjába kerül. Kétséges, hogy ennyi pénzt egy tanoda vagy egy hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskola fenntartója elő tud-e teremteni.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
