Kerettantervek: sokba kerül az alternatív tanmenet engedélyeztetése

A múlt heti tanévnyitó konferenciákon elhangzott, hogy elkészültek az iskolák mindennapi munkáját alapvetően...

  • Eduline
Ballagók. Az idei nyolcadikosok már az új NAT alapján tanulnak majd
túry

A múlt heti tanévnyitó konferenciákon elhangzott, hogy elkészültek az iskolák mindennapi munkáját alapvetően meghatározó kerettantervek, ám máig nem hozták azokat nyilvánosságra - írja az FN24.hu.

A lap birtokába került miniszteri rendelet szerint a jövőben lesznek a humánminiszter által kiírt központi kerettantervek, amelyeket nem kell semmiféle jóváhagyási procedúrán „átengedni”. Ezek közül kötelező választani egyet az iskoláknak, amely alapján decemberig ki kell dolgozniuk a helyi tanterveiket. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a megengedett 10 százalékos szabad órakeretet feltöltik.

Illetve lehetőség lesz a nem állami iskolafenntartóknak, egyházaknak, alternatív iskolákat képviselő hálózatoknak, szervezeteknek saját tervet is készíteni, azt a miniszternek benyújtani. Ezeket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) véleményezi majd 90 napon belül, a miniszter pedig határozatot hoz annak egyedi használhatóságáról.

A központi tantervtől való „elhajlási igény” általános iskolák esetén 744 ezer forint, 4 osztályos gimnáziumoknak 372, hatosztályosoknak 558 ezer forintjába kerül. Kétséges, hogy ennyi pénzt egy tanoda vagy egy hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskola fenntartója elő tud-e teremteni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.