Klebelsberg Központ a tanárhiányról: ez csak természetes fluktuáció, nem országos probléma

Szerintük természetes fluktuációról van szó, országos szintű pedagógushiányról pedig nem beszélhetünk.

  • Eduline
pixabay

Magyar Időkben üzente meg, mit gondol az egészről. A lap szerdai cikkében azt hangoztatják: nem lehet országos pedagógushiányról beszélni - írja a hvg.hu. A köznevelési intézményekben átmenetileg mindig lesznek üres álláshelyek, írják, hiszen a tanárok életkörülményeiben beálló változások, ilyen a nyugdíjazás vagy a gyermekvállalás, kihatnak arra. Ez szerintük természetes fluktuáció, ezért sem lehet országos hiányt mondani.

Ismertetésük szerint Magyarországon továbbra is az OECD-átlag alatti az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, ráadásul a tankerületi központok fenntartásában működű intézményekben 2017/2018-as tanévhez képest összességében a szeptember 15-i állapot alapján ezerkétszáz fővel több a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma - írták.

A fenntartó még jövő évi terveket is vázol: szerintük a probléma megelőzésére már most megvannak a hosszú távú, oktatáspolitikai válaszok. Ilyen például a Klebelsberg képzési ösztöndíj-program, valamint a pedagógus-életpálya.

Reagált a tanárhiányról szóló cikkre a Klebelsberg Központ: szerintük nincs probléma

"Ma már a pedagógus pálya egyre vonzóbb, az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt az érintett hallgatók száma" - írják. A Klebelsberg Központ az Index cikkére reagálva adta ki közleményét.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.