A Pedagógusok Szakszervezete szerint három héttel iskolakezdés után is még kaotikus állapotok vannak az iskolákban a...
A Pedagógusok Szakszervezete szerint három héttel iskolakezdés után is még kaotikus állapotok vannak az iskolákban a köznevelési törvény tanévkezdéskor életbe lépő több változása miatt. Ezt Galló Istvánné mondta hétfőn az MTI-nek, kiemelve, hogy az új munkaszervezési formát nem próbálták ki előzetesen, s nem volt elegendő idő a felkészülésre, a jogszabályok későn jelentek meg.
A problémák között említette, hogy a tankerületi vezetők az esetlegesen üres státuszokat nem töltik fel, s nem vesznek fel pedagógusokat. Az érdekvédő szerint a kormány először tudatosan megosztotta a társadalmat, most pedig a pedagógusokat, akik az új pedagógus életpálya modell kapcsán szembesülnek azzal, hogy az új kereseti besorolás nem ismeri el az általuk végzett többletmunkát, a jobb minőségi munkát, és azt a többlettudást, amit több tízezer pedagógus megszerzett a különböző továbbképzéseken.
Hiába határozták meg a pótlékok mértékét, a megfelelő fedezet hiányzik, és nem talált meghallgatásra az a kérésük sem, hogy a technikai dolgozók is részesüljenek béremelésben - jegyezte meg. Bírálta a kabinetet a nemzeti pedagógus karban előírt kötelező tagság miatt, s mint jelezte: ebben az ügyben Alkotmánybírósághoz fordultak.
Galló Istvánné kiemelte: az egész napos iskola feltételei sincsenek meg, a szülők kérelmének elbírálása, hogy elvihessék gyermeküket az iskolából korábban, sok esetben szubjektív.
Álláspontjuk szerint nem voltak megfelelő számítások arról, hogy az állami fenntartásba vétel mennyibe kerül, és arról sincs kimutatás a szakfelügyeleti rendszernek milyen költségei lesznek.
A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: az "ősbűnt" a köznevelési törvény 2011 decemberi elfogadása jelentette. Hozzátette: a várható problémákra már két évvel ezelőtt, az új köznevelési törvény elfogadásakor felhívták a figyelmet.
Galló Istvánné az MTI kérdésére azt mondta: a kormánnyal kötött sztrájkbizottsági megállapodásban nem mondtak le a nyomásgyakorlás eszközéről. A PSZ akkor él ennek eszközével, ha az reális, és megvalósítható célokért történik, s kész együttműködni az ilyen törekvéseket felvállaló szervezetekkel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
