A jó képességű fiatalok ne rossz diplomáért, hanem jó szakmáért küzdjenek az iskolapadokban - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn.
Cseresnyés Péter elmondta, nagy gondot okoz a munkaerőhiány, főleg az iparilag fejlett városokban. Szerinte a probléma kezelésének elsődleges bázisa a szakképzés átalakítása és a hazai munkaerőpiac minőségi igényeihez igazítása.
Az államtitkár helyzetelemzésében rámutatott, hogy az Európai Unióban a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 32,4 százalék, míg Magyarországon 23,5 százalék. Hozzátette: jobb a kép, ha e társadalmi rétegben a munkanélkülieket nézzük, mert ott az EU átlaga 22,2 százalék, míg Magyarországé 20,4 százalék.
Cseresnyés Péter hangsúlyozta, hogy a fiatalok munkához juttatásában, megfelelő szakképesítésük megszerzésében több országos program is segít. Példaként említette az Ifjúsági garancia programot, amely képzéseket, gyakornoki programokat és bizonyos esetekben a munkáltatók részére járuléktámogatást biztosít.
Elmondta, a januárban elindított program 2017 decemberéig tart, és ezen időszak alatt 36 milliárd forintból 36 ezer fiatal bevonásával számol. Jelezte, hogy eddig 29 ezer fiatal lépett be és 18 ezren már támogatott foglalkoztatásban vagy képzésben vesznek részt.
Az államtitkár közölte: hasonló segítséget jelent az Út a munkaerőpiacra program is, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, különböző eszközökkel támogatja a 15-64 évesek elsődleges munkaerőpiacra jutását. Céljuk, hogy a 4,2 millió foglalkoztatott létszáma bővüljön, amit 90 ezer munkanélküli bevonásával kívánnak elérni, és a program zárásakor harmadukat tartósan a piacon kívánják tartani.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
