"Jó szakmáért, ne rossz diplomáért küzdjenek a fiatalok"

A jó képességű fiatalok ne rossz diplomáért, hanem jó szakmáért küzdjenek az iskolapadokban - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn.

  • MTI
túry

Cseresnyés Péter elmondta, nagy gondot okoz a munkaerőhiány, főleg az iparilag fejlett városokban. Szerinte a probléma kezelésének elsődleges bázisa a szakképzés átalakítása és a hazai munkaerőpiac minőségi igényeihez igazítása.

Az államtitkár helyzetelemzésében rámutatott, hogy az Európai Unióban a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 32,4 százalék, míg Magyarországon 23,5 százalék. Hozzátette: jobb a kép, ha e társadalmi rétegben a munkanélkülieket nézzük, mert ott az EU átlaga 22,2 százalék, míg Magyarországé 20,4 százalék.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta, hogy a fiatalok munkához juttatásában, megfelelő szakképesítésük megszerzésében több országos program is segít. Példaként említette az Ifjúsági garancia programot, amely képzéseket, gyakornoki programokat és bizonyos esetekben a munkáltatók részére járuléktámogatást biztosít.

Elmondta, a januárban elindított program 2017 decemberéig tart, és ezen időszak alatt 36 milliárd forintból 36 ezer fiatal bevonásával számol. Jelezte, hogy eddig 29 ezer fiatal lépett be és 18 ezren már támogatott foglalkoztatásban vagy képzésben vesznek részt.

Az államtitkár közölte: hasonló segítséget jelent az Út a munkaerőpiacra program is, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, különböző eszközökkel támogatja a 15-64 évesek elsődleges munkaerőpiacra jutását. Céljuk, hogy a 4,2 millió foglalkoztatott létszáma bővüljön, amit 90 ezer munkanélküli bevonásával kívánnak elérni, és a program zárásakor harmadukat tartósan a piacon kívánják tartani.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.