A jó képességű fiatalok ne rossz diplomáért, hanem jó szakmáért küzdjenek az iskolapadokban - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn.
Cseresnyés Péter elmondta, nagy gondot okoz a munkaerőhiány, főleg az iparilag fejlett városokban. Szerinte a probléma kezelésének elsődleges bázisa a szakképzés átalakítása és a hazai munkaerőpiac minőségi igényeihez igazítása.
Az államtitkár helyzetelemzésében rámutatott, hogy az Európai Unióban a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 32,4 százalék, míg Magyarországon 23,5 százalék. Hozzátette: jobb a kép, ha e társadalmi rétegben a munkanélkülieket nézzük, mert ott az EU átlaga 22,2 százalék, míg Magyarországé 20,4 százalék.
Cseresnyés Péter hangsúlyozta, hogy a fiatalok munkához juttatásában, megfelelő szakképesítésük megszerzésében több országos program is segít. Példaként említette az Ifjúsági garancia programot, amely képzéseket, gyakornoki programokat és bizonyos esetekben a munkáltatók részére járuléktámogatást biztosít.
Elmondta, a januárban elindított program 2017 decemberéig tart, és ezen időszak alatt 36 milliárd forintból 36 ezer fiatal bevonásával számol. Jelezte, hogy eddig 29 ezer fiatal lépett be és 18 ezren már támogatott foglalkoztatásban vagy képzésben vesznek részt.
Az államtitkár közölte: hasonló segítséget jelent az Út a munkaerőpiacra program is, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, különböző eszközökkel támogatja a 15-64 évesek elsődleges munkaerőpiacra jutását. Céljuk, hogy a 4,2 millió foglalkoztatott létszáma bővüljön, amit 90 ezer munkanélküli bevonásával kívánnak elérni, és a program zárásakor harmadukat tartósan a piacon kívánják tartani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
