Több ismert tanár - például Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Pethőné Nagy Csilla és Bihari Péter tankönyvszerző - tiltakozik a pedagógusok minősítési rendszere ellen.
"Tiltakozásunk jeléül nem töltjük fel a pedagógus II. fokozatba lépés feltételéül szabott portfólióinkat. Úgy véljük, hogy a pedagógus I-ben való maradásunk a jelenlegi minősítési rendszer szégyene, olyan rendszeré, amelyet nem kívánunk portfólióinkkal legitimálni. Elismerjük, hogy a portfóliós értékelés újszerű és korszerű eszköz, többen magunk is hozzájárultunk hazai elméletének, közoktatási és tanárképzési gyakorlatának kimunkálásához. A pedagógusok minősítő eljárásában sem vitatjuk lehetőségeit. Mégis, a pedagógusok minősítésének jelen formájaként átgondolatlannak, előkészítetlennek és megalázónak tartjuk" - írják közleményükben.
A tiltakozó pedagógusok hozzáteszik: a minősítési rendszer legnagyobb hibája, hogy visszamenőlegesen állít startkőre korábban képzettségük alapján magas fizetési kategóriába sorolt, több évtizede a pályán levő pedagógusokat. "Lenulláz minden eddigi eredményt, akár egy egész életutat. Lefokozza az idősebb, nagy tapasztalattal rendelkező, az intézményt sokszor a vállukon vivő, meghatározó tanárszemélyiségeket. Semmisnek nyilvánít akkreditált, többnyire egyetemi képzéseken megszerzett, tanúsítványt, diplomát, eddig végzett szakértői-fejlesztő munkát. Képzeljük el a tábornokot, amint egy reggel őrnagyként ébred" - írják.
A tanárok szerint ez méltánytalan azokkal szemben, akik pályájuk utolsó harmadában járnak, nekik ugyanis sokszor sem energiájuk, sem idejük nincs "az öncélú újrabizonyításhoz". "Szolidárisak vagyunk mindazokkal, akiknek magasan képzett pedagógusként vagy a nyugdíj előtti éveikben kell kuncsorogniuk azért, hogy visszakapják azt az anyagi és erkölcsi elismerést, megbecsülést, amit egy élet munkájával értek el. Pláne, hogy szeptembertől azok is feltölthetik portfóliójukat, akiknek nincs szakvizsgájuk, és csak 8 év szakmai gyakorlatuk van" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: a portfóliós értékelésnek nemzetközi szakirodalma, egyre kidolgozottabb módszertana van. Bár a magyar tanárképzésben néhány éve megjelent ez az értékelési forma, a végzős egyetemisták is megküzdenek vele, pedig föl vannak készítve, "ez körülbelül olyan, mintha minden diplomát lenulláznának, ami nem számítógépen készült, mondjuk 1980-ban".
A tiltakozók nem értenek egyet a minősítők körébe való önkéntes jelentkezés lehetőségével és "a gyorstalpaló szakértő-képzésen szerzett pozíciókkal". Vélményük szerint a minősítő eljárásnak „hiteles helyhez”, vagyis főiskolákhoz, egyetemekhez, tanárképző intézményekhez kell kapcsolódniuk, a minősítést tanárképző intézményeknek kell kiadniuk. Pontosan úgy, ahogy a pedagógus szakvizsgát, a mentorképzést, a közoktatási vezetőképzést, a PhD fokozatot is felsőfokú intézményekben lehet megszerezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
