Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium, és kinek nem?

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 4. rész: szakgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

  • Eduline

Pro: mikor érdemes szakgimnáziumot választani?

A szakgimnázium (egy éve még szakközépiskolának hívták) jó választás lehet azoknak, akik 14 évesen pontosan tudják, milyen szakma érdekli őket, és később sem gondolják meg magukat.

A HVG-nek nyilatkozó szülők szerint − ha nem az egyetemi diploma megszerzése a cél − az erős szakgimnázium sokkal jobb választás, mint egy gyenge gimnázium, a „sima” érettségi munkaerőpiaci értéke ugyanis egyre kisebb, míg számos szakmában szinte azonnal el tudnak helyezkedni a frissen végzettek. A hiányszakmák egy részében a dolgozók bére pedig a pályakezdő diplomásokét is eléri.

hvg.hu

Az újraszabott szakképzésben − a régi rendszerrel ellentétben − a diákok már a negyedik évben szakmai papírt kapnak, piacképes végzettséget azonban csak az ötödik évben szereznek. A választék pedig nagy: az általános iskolások több mint hatszáz szakgimnázium közül választhatnak.

Kontra: mikor nem érdemes?

A szakgimnáziumokat a szakképzés legutóbbi átalakítása egyirányú utcává tette − az új rendszerrel rosszul járnak azok, akik 16-17 évesen ébrednek rá, hogy nem jól választottak intézményt vagy képzést.

A szakgimnazisták ettől a tanévtől ugyanis négy helyett mindössze egy, a szakmacsoportjukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat tanulnak majd, a többi tantárgy anyaga csak az összevont „science” órákon kerül elő, ez pedig nemcsak az iskola- és képzésváltást, hanem sokak továbbtanulását is megnehezíti.

Például azokét, akik 18 évesen úgy döntenek, hogy olyan szakra felvételiznének, amelyhez természettudományos tudás is kell − csak éppen olyan tantárgyból kellene érettségizniük, amelyből alig voltak tanóráik.

A szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut. A gimnáziumokkal ellentétben ezekben az intézményekben korábban is csak egy idegen nyelv oktatása volt kötelező.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.