Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium, és kinek nem?

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 4. rész: szakgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

  • Eduline

Pro: mikor érdemes szakgimnáziumot választani?

A szakgimnázium (egy éve még szakközépiskolának hívták) jó választás lehet azoknak, akik 14 évesen pontosan tudják, milyen szakma érdekli őket, és később sem gondolják meg magukat.

A HVG-nek nyilatkozó szülők szerint − ha nem az egyetemi diploma megszerzése a cél − az erős szakgimnázium sokkal jobb választás, mint egy gyenge gimnázium, a „sima” érettségi munkaerőpiaci értéke ugyanis egyre kisebb, míg számos szakmában szinte azonnal el tudnak helyezkedni a frissen végzettek. A hiányszakmák egy részében a dolgozók bére pedig a pályakezdő diplomásokét is eléri.

hvg.hu

Az újraszabott szakképzésben − a régi rendszerrel ellentétben − a diákok már a negyedik évben szakmai papírt kapnak, piacképes végzettséget azonban csak az ötödik évben szereznek. A választék pedig nagy: az általános iskolások több mint hatszáz szakgimnázium közül választhatnak.

Kontra: mikor nem érdemes?

A szakgimnáziumokat a szakképzés legutóbbi átalakítása egyirányú utcává tette − az új rendszerrel rosszul járnak azok, akik 16-17 évesen ébrednek rá, hogy nem jól választottak intézményt vagy képzést.

A szakgimnazisták ettől a tanévtől ugyanis négy helyett mindössze egy, a szakmacsoportjukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat tanulnak majd, a többi tantárgy anyaga csak az összevont „science” órákon kerül elő, ez pedig nemcsak az iskola- és képzésváltást, hanem sokak továbbtanulását is megnehezíti.

Például azokét, akik 18 évesen úgy döntenek, hogy olyan szakra felvételiznének, amelyhez természettudományos tudás is kell − csak éppen olyan tantárgyból kellene érettségizniük, amelyből alig voltak tanóráik.

A szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut. A gimnáziumokkal ellentétben ezekben az intézményekben korábban is csak egy idegen nyelv oktatása volt kötelező.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.