Névtelen nyílt levelet küldött Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárnak 149, a pedagógiai munkát...
Névtelen nyílt levelet küldött Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárnak 149, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő közalkalmazott. Az iskola-, óvoda- és kollégiumi titkárok, dajkák, adminisztrátorok, laboránsok, pedagógiai asszisztensek, rendszergazdák és ügyintézők az interneten fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a "közoktatásban lezajló béremelésből kimaradt dolgozók problémáira".
A szeptember 1-jén életbe lépett pedagógus-életpályamodell ugyanis, amelynek az átlagosan 34 százalékos béremelés is része, a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozókra csak 2015. szeptember 1-jétől vonatkozik. Az életpályamodellről itt olvashattok részletesen, a témával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Az Átlátszó Oktatás által közzétett levél szerint "a közalkalmazotti bértábla fizetési kategóriáinak „egybecsúszása” miatt már nincs különbség egy szakmunkás végzettségű, de sok ledolgozott évvel rendelkező, és egy felsőfokú szakképesítésű, 24 éve dolgozó közalkalmazott bére között". "Nem számít a munkakör, az anyagi felelősség, a fizetéseket a garantált bérminimumra kell kiegészíteni, ami jelenleg bruttó 114 ezer forint, míg ma Magyarországon a bruttó átlagkereset 228 400 forint" - írják a közalkalmazottak.
A levélírók szerint további probléma, hogy sokszor az egy irodán belül dolgozó munkatársakat más-más munkáltatóhoz rendelték, ez pedig feszültséget okoz. Azoknak a béren kívüli juttatásait, akik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek, elvették, míg a helyi önkormányzatok évente akár többször is osztanak jutalmakat, étkezési utalványt az általuk foglalkoztatott dolgozóknak.
"Tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg a pedagógus-életpályamodell bevezetése zajlik, de mi is velük, értük és a felnövekvő ifjúságért dolgozunk. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyre kevesebben tudjuk elfogadni azt a méltatlan helyzetet, amely az elvárt munka mennyisége, minősége valamint az érte járó fizetség és megbecsülés óriásira nőtt különbsége miatt jött létre" - írják a levélben.
A közalkalmazottak szerint "a közoktatási intézményeknél eddig soha nem látott mértékben nőtt a meghirdetett adminisztratív álláshelyek száma, és valószínűleg ezeken a területeken a fluktuáció tovább fog erősödni. Egyre többen hagyják el a pályát azok a magas munkakultúrájú kollégáink is, akik sok éves tapasztalatukkal jelentősen hozzájárultak az intézményen belüli sikeres és hatékony munkavégzéshez" - írják.
"A kényszerűségből pályán maradóknál a stressz tovább nő, a motiváltság, az intézmény iránti lojalitás és a munkamorál értelemszerűen csökken, ezért végső soron a munkáltatóinkat is hátrányosan érintheti, ha mielőbb nem orvosolják a munkafeltételek kritikus hibáit" - olvasható a levélben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
