Névtelen nyílt levelet küldött Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárnak 149, a pedagógiai munkát...
Névtelen nyílt levelet küldött Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárnak 149, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő közalkalmazott. Az iskola-, óvoda- és kollégiumi titkárok, dajkák, adminisztrátorok, laboránsok, pedagógiai asszisztensek, rendszergazdák és ügyintézők az interneten fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a "közoktatásban lezajló béremelésből kimaradt dolgozók problémáira".
A szeptember 1-jén életbe lépett pedagógus-életpályamodell ugyanis, amelynek az átlagosan 34 százalékos béremelés is része, a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozókra csak 2015. szeptember 1-jétől vonatkozik. Az életpályamodellről itt olvashattok részletesen, a témával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Az Átlátszó Oktatás által közzétett levél szerint "a közalkalmazotti bértábla fizetési kategóriáinak „egybecsúszása” miatt már nincs különbség egy szakmunkás végzettségű, de sok ledolgozott évvel rendelkező, és egy felsőfokú szakképesítésű, 24 éve dolgozó közalkalmazott bére között". "Nem számít a munkakör, az anyagi felelősség, a fizetéseket a garantált bérminimumra kell kiegészíteni, ami jelenleg bruttó 114 ezer forint, míg ma Magyarországon a bruttó átlagkereset 228 400 forint" - írják a közalkalmazottak.
A levélírók szerint további probléma, hogy sokszor az egy irodán belül dolgozó munkatársakat más-más munkáltatóhoz rendelték, ez pedig feszültséget okoz. Azoknak a béren kívüli juttatásait, akik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek, elvették, míg a helyi önkormányzatok évente akár többször is osztanak jutalmakat, étkezési utalványt az általuk foglalkoztatott dolgozóknak.
"Tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg a pedagógus-életpályamodell bevezetése zajlik, de mi is velük, értük és a felnövekvő ifjúságért dolgozunk. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyre kevesebben tudjuk elfogadni azt a méltatlan helyzetet, amely az elvárt munka mennyisége, minősége valamint az érte járó fizetség és megbecsülés óriásira nőtt különbsége miatt jött létre" - írják a levélben.
A közalkalmazottak szerint "a közoktatási intézményeknél eddig soha nem látott mértékben nőtt a meghirdetett adminisztratív álláshelyek száma, és valószínűleg ezeken a területeken a fluktuáció tovább fog erősödni. Egyre többen hagyják el a pályát azok a magas munkakultúrájú kollégáink is, akik sok éves tapasztalatukkal jelentősen hozzájárultak az intézményen belüli sikeres és hatékony munkavégzéshez" - írják.
"A kényszerűségből pályán maradóknál a stressz tovább nő, a motiváltság, az intézmény iránti lojalitás és a munkamorál értelemszerűen csökken, ezért végső soron a munkáltatóinkat is hátrányosan érintheti, ha mielőbb nem orvosolják a munkafeltételek kritikus hibáit" - olvasható a levélben.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
