Iskolai lövöldözés volt egy nevadai iskolában, legalább ketten meghaltak

Legalább ketten meghaltak, ketten pedig megsebesültek hétfőn Nevada amerikai államban, Sparks városban egy általános...

  • MTI

Legalább ketten meghaltak, ketten pedig megsebesültek hétfőn Nevada amerikai államban, Sparks városban egy általános iskolai lövöldözésben. A Washoe megyei hatóságok szerint a támadót ártalmatlanná tették, és az iskolában megszűnt a veszélyhelyzet. Az áldozatok kilétét egyelőre nem közölték. Lapértesülések szerint a támadó az iskola egyenruháját viselte. 

Két iskolás fiút válságos állapotban szállítottak a renói kórházba. A környék iskoláit kiürítették, s tanítási szünetet rendeltek el. Az első lövések helyi idő szerint reggel negyed nyolckor, mintegy negyedórával a tanítás kezdete előtt dördültek el. Brian Sandoval nevadai kormányzó együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. 

Sparks Renótól keletre fekszik, a lakossága mintegy 90 ezer ember. Az tanintézményben, amelyben az incidens történ, mintegy 700 felsőbb osztályos általános iskolai tanulót oktatnak. 

Az Egyesült Államokban tavaly szenvedélyes társadalmi vita kezdődött a lőfegyverek tartásának és beszerzésének szigorításáról, miután 2013. december 14-én egy ámokfutó 26 emberrel - köztük 20 kisgyerekkel - végzett a Connecticut állambeli Newtown egyik általános iskolájában.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.