Elvették a diákok ingyenes utazási lehetőségét, szigorúbbak a szabályok

Már nem utazhatnak ingyen a diákok múzeumlátogatásra hétvégén és a tanítási szünetekben - írja a hir24.

  • Eduline
Túry Gergely

Már nem utazhatnak ingyen a diákok múzeumlátogatásra hétvégén és a tanítási szünetekben - írja a hir24. Egy Medgyessy Péter által kiadott 2002-es kormányrendelet lehetővé tette, hogy, amennyiben diákcsoportok az ország vezető múzeumaiba vagy az Országházba is ellátogatnak, az év valamennyi napján ingyen utazhatnak vasúttal a fővárosba.

A „nemzeti és egyetemes kulturális örökség javainak megismerése érdekében” született jogszabályt azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a MÁV-START Zrt. idén április 1-től megszigorította. A vasúttársaság honlapján - alig megtalálható helyen - olvasható tájékoztatás szerint az ingyenes utazás ezentúl kizárólag tanítási napokon vehető igénybe. Két-háromezer forinttal kerül többe az egyetemistáknak a hazautazás a gyorsvonati pótjegy bevezetése miatt - hogy mekkora plusz költségre kell számítaniuk, arról itt olvashattok.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.