Kevesebb dokumentumot kell csatolni a pedagógusok portfóliójához - derül ki abból az útmutatóból, amelynek módosított változatát hétfőn tette közzé oldalán az Oktatási Hivatal. Mutatjuk a legfontosabb változásokat.
A portfólió elkészítése továbbra is a pedagógusok minősítésének feltétele - ez nemcsak a kétéves gyakornoki idejüket töltő tanárokra, tanítókra és óvodapedagógusokra vonatkozik, hanem azokra is, akik a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptember 1-jei bevezetésével a pedagógus I fizetési kategóriába kerültek. A portfóliót továbbra is egy erre létrehozott online felületre kell feltölteni. A következő körben azoknak kell leadniuk a dokumentumokat, akik 2015-ben kerülnek sorra: a határidő 2014. november 30.
Már rájuk is vonatkozik az a könnyítés, amelyet a pedagógusoknak szóló útmutató második változatában hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. Kevesebb dokumentumot kell a portfólióhoz csatolni. Melyek ezek?
Szakmai önéletrajz
Minden tanárnak fel kell töltenie a szakmai önéletrajzát és a pedagógust foglalkoztató intézmény bemutatását: ezeket az értékelésben nem veszik figyelembe, viszont fontos információkat tartalmaznak.
A nevelő-oktató munka dokumentumai
Kötelező csatolni a portfólióhoz legalább egy, legfeljebb két tematikus tervet, amely egy tanulási-tanítási egység vagy téma menetét mutatja be, ehhez kapcsolódóan pedig hat óra vagy foglalkozás részletes ütemtervét. Csatolni kell egy vagy két csoportprofilt is, amely a dokumentált órákon részt vevő csoportot mutatja be, illetve hospitálási naplót és esetleírásokat, amelyek egy-egy pedagógiai probléma megoldását dokumentálják.
Ezek mellett négy-hat szabadon választható dokumentumot is fel kell tölteni. Ez lehet például egy szakkör vagy felzárkóztató foglalkozás féléves ütemterve, egy projektterv, saját készítésű tananyag, osztályfőnöki munkaterv, egy tanuló egyéni fejlesztési terve, szociometriai felmérés vagy a tanulói önállóság fejlesztésének bemutatása, de szülőktől vagy tanulóktól kapott leveleket, meghívókat is csatolni lehet.
Fontos, hogy a nevelő-oktató munka dokumentumaihoz reflexiót is csatolni kell, amely utal a megvalósítás folyamatára, eredményeire, nehézségeire, a tervektől való eltérés indoklására. A különböző tematikus és ütemtervekhez sablont is találtok az Oktatási Hivatal útmutatójában. A dokumenumok módjának feltöltéséről itt olvashattok részletesen, az elkészítésükhöz további segítséget pedig itt találtok.
A pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek dokumentumai
Ezt a részt csak a mesterpedagógus és a kutatótanár kategóriákba való bekerüléshez kötelező kitölteni: a különböző szakmai szervezetekben és bizottságokban végzett munkát mutatja be.
Önálló alkotói, művészeti tevékenységek dokumentumai
Ezt a részt csak bizonyos szakterületeken dolgozó pedagógusoknak kell kitölteni, például azoknak, akik alapfokú művészeti oktatási intézményben tanítanak.
A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása
Ez is kötelező, de az értékelésnél nem veszik figyelembe: az alapadatokon érdemes azokra a szempontokra koncentrálni, amelyek a tanár munkáját befolyásolják. Az iskola bemutatásának tartalmaznia kell az intézmény nevét, címét, típusát, a tanuló- és pedagóguslétszámot; az intézmény sajátos arculatát, esetleges specialitásait; a tanulóközösség összetételét, ha ez szükséges a nevelő-oktató munkát bemutató dokumentumok megértéséhez.
A nevelőtestület profilját és a nevelőtestületen belüli együttműködés jellemzőit; a tárgy tanításához/a pedagógus tevékenységéhez szükséges infrastruktúra értékelését; az óraszámokat; a tanórákon kívüli, a pedagógus tevékenységével összefüggő foglalkozásokat, programokat, amelyekbe aktívan bekapcsolódik; illetve azoknak az intézményen belüli/külső szakmai együttműködés formáit, amelyekben a tanár részt vesz.
A szakmai életút értékelése
A szakmai életút értékelésének összefüggő írásműnek kell lennie. Az egyes állomásokat be kell mutatni: hogyan fejlődtek a tanár kompetenciái (például a szaktárgyi tudás naprakészen tartása, a módszertani tudás vagy a pedagógai eszköztár fejlesztése szempontjából)? Milyen segítséget kapott, illetve milyen nehezségekbe ütközött? Emellett az értékelésben szerepelnie kell a további szakmai terveknek is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
