Ilyen minősítési eljárás vár a tanárokra 2014-től: portfólió, védés, óralátogatás

Minősítő eljárás vár azokra a pedagógusokra, akik magasabb fizetési fokozatba szeretnének kerülni - de ki és mit minősít, és milyen részei vannak az eljárásnak? A legfontosabb kérdések és a válaszok.

  • Eduline

Stiller Ákos

Mi az a minősítési eljárás?

A szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell része, amelyen minden - magasabb fizetési fokozatba lépő - tanárnak át kell esnie. Többek között az e-portfólió elkészítéséből, óralátogatásból és az e-portfólió védéséből áll. Az eljárásról itt olvashattok.

Milyen részei vannak a minősítő eljárásnak?

Az egyik a portfólióvédés: a minősítő bizottság tagjai a korábban elkészített és feltöltött e-portfóliót értékelik. Amennyiben a tanár munkakörébe tartozik foglalkozások, tanórák megtartása, akkor a másik rész az óralátogatás. Összesen két szakórát néznek végig. A bizottság tagjai figyelembe veszik a tanfelügyelők megállapításait és az intézményi értékelést is. A tanfelügyelői látogatás szempontjait itt találjátok.

A portfólió és a portfólió védése adja az "összpontszám" legnagyobb részét, ötven százalékát. Az óralátogatás értékelése az összpontszám húsz százalékát, a tanfelügyelő értékelése a maradék harminc százalékát határozza meg. A magasabb fokozatba lépéshez az összpontszám hetvenöt százalékára van szükség, minimum.

Hogyan kell minősítő eljárásra jelentkezni?

A tanár a munkáltató véleményének kikérése után március 31-ig kérvényezheti a minősítést. Ezt a területileg illetékes kormányhivatalnál tehetitek meg. Május 31-ig mindenkit értesítenek arról, hogy részt vehet-e a minősítővizsgán - az eljárás az ezt követő évben zajlik.

Azok, akik több mint nyolc éve dolgoznak, már az idén kérelmezhetik a minősítést. A legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanárok pedig április 30-ig kérelmezhetik átsorolásukat pedagógus II. fokozatba. Ehhez április 30-ig fel kell tölteniük az e-portfóliójukat az Oktatási Hivatal rendszerébe.

Milyen legyen a portfólió?

A nevet, arcképet és szakmai adatokat tartalmazó borító és tartalomjegyzék mellett a portfóliónak tartalmaznia kell a tanár szakmai önéletrajzát, az életút értékelését, az oktatómunka dokumentumait, a pedagógiai munkát befolyásoló egyéb közéleti és önálló alkotói tevékenység, valamint az oktatási intézmény rövid bemutatását. Itt vannak a portfólió elkészítésének szabályai, példákkal.

A portfólióban felhasznált képeken, videókon csak szülői hozzájárulással szerepelhet a diák. A diák személyes adatait tartalmazó dokumentumokat (például esetleírás) a beazonosításra nem alkalmas jelöléssel kell ellátni.

Mi az a portfólióvédés?

A portfólió alapján megfogalmazott kérdéseket a tanárok előre megkapják. A védés 60 percig tart: az első 15 percben digitális bemutatót kell tartani, a prezentáció után kell válaszolni a kérdésekre. A védés szakmai beszélgetéssel zárul.

Kik vannak a minősítő bizottságban?

A minősítési eljárást a háromtagú bizottság irányítja. Ők a kormányhivatal által küldött köznevelési szakértők, a bizottság elnöke legalább mesterpedagógus, tagjai pedig legalább pedagógus II. fokozattal rendelkeznek (de az értékelt pedagógusénál mindenképp magasabb fokozatba és azonos munkakörbe tartoznak). A bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell azzal a szakképzettséggel, amely az adott tanár fő tantárgya.

Mikor kapjátok meg az eredményt?

Az összegző értékelést az Oktatási Hivatal elektronikus felületére töltik fel. Pedagógus II. fokozatra pályázva "megfelelt" vagy "újabb minősítés szükséges" értékelést kaphattok. Utóbbi esetén a minősítő eljárást legközelebb két év múlva lehet megismételni, ha akkor sem sikerül, megszűnik a munkaviszony.

A tanárokra váró 2014-es változásokról itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.