Minősítő eljárás vár azokra a pedagógusokra, akik magasabb fizetési fokozatba szeretnének kerülni - de ki és mit minősít, és milyen részei vannak az eljárásnak? A legfontosabb kérdések és a válaszok.
Mi az a minősítési eljárás?
A szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell része, amelyen minden - magasabb fizetési fokozatba lépő - tanárnak át kell esnie. Többek között az e-portfólió elkészítéséből, óralátogatásból és az e-portfólió védéséből áll. Az eljárásról itt olvashattok.
Milyen részei vannak a minősítő eljárásnak?
Az egyik a portfólióvédés: a minősítő bizottság tagjai a korábban elkészített és feltöltött e-portfóliót értékelik. Amennyiben a tanár munkakörébe tartozik foglalkozások, tanórák megtartása, akkor a másik rész az óralátogatás. Összesen két szakórát néznek végig. A bizottság tagjai figyelembe veszik a tanfelügyelők megállapításait és az intézményi értékelést is. A tanfelügyelői látogatás szempontjait itt találjátok.
A portfólió és a portfólió védése adja az "összpontszám" legnagyobb részét, ötven százalékát. Az óralátogatás értékelése az összpontszám húsz százalékát, a tanfelügyelő értékelése a maradék harminc százalékát határozza meg. A magasabb fokozatba lépéshez az összpontszám hetvenöt százalékára van szükség, minimum.
Hogyan kell minősítő eljárásra jelentkezni?
A tanár a munkáltató véleményének kikérése után március 31-ig kérvényezheti a minősítést. Ezt a területileg illetékes kormányhivatalnál tehetitek meg. Május 31-ig mindenkit értesítenek arról, hogy részt vehet-e a minősítővizsgán - az eljárás az ezt követő évben zajlik.
Azok, akik több mint nyolc éve dolgoznak, már az idén kérelmezhetik a minősítést. A legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanárok pedig április 30-ig kérelmezhetik átsorolásukat pedagógus II. fokozatba. Ehhez április 30-ig fel kell tölteniük az e-portfóliójukat az Oktatási Hivatal rendszerébe.
Milyen legyen a portfólió?
A nevet, arcképet és szakmai adatokat tartalmazó borító és tartalomjegyzék mellett a portfóliónak tartalmaznia kell a tanár szakmai önéletrajzát, az életút értékelését, az oktatómunka dokumentumait, a pedagógiai munkát befolyásoló egyéb közéleti és önálló alkotói tevékenység, valamint az oktatási intézmény rövid bemutatását. Itt vannak a portfólió elkészítésének szabályai, példákkal.
A portfólióban felhasznált képeken, videókon csak szülői hozzájárulással szerepelhet a diák. A diák személyes adatait tartalmazó dokumentumokat (például esetleírás) a beazonosításra nem alkalmas jelöléssel kell ellátni.
Mi az a portfólióvédés?
A portfólió alapján megfogalmazott kérdéseket a tanárok előre megkapják. A védés 60 percig tart: az első 15 percben digitális bemutatót kell tartani, a prezentáció után kell válaszolni a kérdésekre. A védés szakmai beszélgetéssel zárul.
Kik vannak a minősítő bizottságban?
A minősítési eljárást a háromtagú bizottság irányítja. Ők a kormányhivatal által küldött köznevelési szakértők, a bizottság elnöke legalább mesterpedagógus, tagjai pedig legalább pedagógus II. fokozattal rendelkeznek (de az értékelt pedagógusénál mindenképp magasabb fokozatba és azonos munkakörbe tartoznak). A bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell azzal a szakképzettséggel, amely az adott tanár fő tantárgya.
Mikor kapjátok meg az eredményt?
Az összegző értékelést az Oktatási Hivatal elektronikus felületére töltik fel. Pedagógus II. fokozatra pályázva "megfelelt" vagy "újabb minősítés szükséges" értékelést kaphattok. Utóbbi esetén a minősítő eljárást legközelebb két év múlva lehet megismételni, ha akkor sem sikerül, megszűnik a munkaviszony.
A tanárokra váró 2014-es változásokról itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
