Minősítő eljárás vár azokra a pedagógusokra, akik magasabb fizetési fokozatba szeretnének kerülni - de ki és mit minősít, és milyen részei vannak az eljárásnak? A legfontosabb kérdések és a válaszok.
Mi az a minősítési eljárás?
A szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell része, amelyen minden - magasabb fizetési fokozatba lépő - tanárnak át kell esnie. Többek között az e-portfólió elkészítéséből, óralátogatásból és az e-portfólió védéséből áll. Az eljárásról itt olvashattok.
Milyen részei vannak a minősítő eljárásnak?
Az egyik a portfólióvédés: a minősítő bizottság tagjai a korábban elkészített és feltöltött e-portfóliót értékelik. Amennyiben a tanár munkakörébe tartozik foglalkozások, tanórák megtartása, akkor a másik rész az óralátogatás. Összesen két szakórát néznek végig. A bizottság tagjai figyelembe veszik a tanfelügyelők megállapításait és az intézményi értékelést is. A tanfelügyelői látogatás szempontjait itt találjátok.
A portfólió és a portfólió védése adja az "összpontszám" legnagyobb részét, ötven százalékát. Az óralátogatás értékelése az összpontszám húsz százalékát, a tanfelügyelő értékelése a maradék harminc százalékát határozza meg. A magasabb fokozatba lépéshez az összpontszám hetvenöt százalékára van szükség, minimum.
Hogyan kell minősítő eljárásra jelentkezni?
A tanár a munkáltató véleményének kikérése után március 31-ig kérvényezheti a minősítést. Ezt a területileg illetékes kormányhivatalnál tehetitek meg. Május 31-ig mindenkit értesítenek arról, hogy részt vehet-e a minősítővizsgán - az eljárás az ezt követő évben zajlik.
Azok, akik több mint nyolc éve dolgoznak, már az idén kérelmezhetik a minősítést. A legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanárok pedig április 30-ig kérelmezhetik átsorolásukat pedagógus II. fokozatba. Ehhez április 30-ig fel kell tölteniük az e-portfóliójukat az Oktatási Hivatal rendszerébe.
Milyen legyen a portfólió?
A nevet, arcképet és szakmai adatokat tartalmazó borító és tartalomjegyzék mellett a portfóliónak tartalmaznia kell a tanár szakmai önéletrajzát, az életút értékelését, az oktatómunka dokumentumait, a pedagógiai munkát befolyásoló egyéb közéleti és önálló alkotói tevékenység, valamint az oktatási intézmény rövid bemutatását. Itt vannak a portfólió elkészítésének szabályai, példákkal.
A portfólióban felhasznált képeken, videókon csak szülői hozzájárulással szerepelhet a diák. A diák személyes adatait tartalmazó dokumentumokat (például esetleírás) a beazonosításra nem alkalmas jelöléssel kell ellátni.
Mi az a portfólióvédés?
A portfólió alapján megfogalmazott kérdéseket a tanárok előre megkapják. A védés 60 percig tart: az első 15 percben digitális bemutatót kell tartani, a prezentáció után kell válaszolni a kérdésekre. A védés szakmai beszélgetéssel zárul.
Kik vannak a minősítő bizottságban?
A minősítési eljárást a háromtagú bizottság irányítja. Ők a kormányhivatal által küldött köznevelési szakértők, a bizottság elnöke legalább mesterpedagógus, tagjai pedig legalább pedagógus II. fokozattal rendelkeznek (de az értékelt pedagógusénál mindenképp magasabb fokozatba és azonos munkakörbe tartoznak). A bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell azzal a szakképzettséggel, amely az adott tanár fő tantárgya.
Mikor kapjátok meg az eredményt?
Az összegző értékelést az Oktatási Hivatal elektronikus felületére töltik fel. Pedagógus II. fokozatra pályázva "megfelelt" vagy "újabb minősítés szükséges" értékelést kaphattok. Utóbbi esetén a minősítő eljárást legközelebb két év múlva lehet megismételni, ha akkor sem sikerül, megszűnik a munkaviszony.
A tanárokra váró 2014-es változásokról itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
