Minősítő eljárás vár azokra a pedagógusokra, akik magasabb fizetési fokozatba szeretnének kerülni - de ki és mit minősít, és milyen részei vannak az eljárásnak? A legfontosabb kérdések és a válaszok.
Mi az a minősítési eljárás?
A szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell része, amelyen minden - magasabb fizetési fokozatba lépő - tanárnak át kell esnie. Többek között az e-portfólió elkészítéséből, óralátogatásból és az e-portfólió védéséből áll. Az eljárásról itt olvashattok.
Milyen részei vannak a minősítő eljárásnak?
Az egyik a portfólióvédés: a minősítő bizottság tagjai a korábban elkészített és feltöltött e-portfóliót értékelik. Amennyiben a tanár munkakörébe tartozik foglalkozások, tanórák megtartása, akkor a másik rész az óralátogatás. Összesen két szakórát néznek végig. A bizottság tagjai figyelembe veszik a tanfelügyelők megállapításait és az intézményi értékelést is. A tanfelügyelői látogatás szempontjait itt találjátok.
A portfólió és a portfólió védése adja az "összpontszám" legnagyobb részét, ötven százalékát. Az óralátogatás értékelése az összpontszám húsz százalékát, a tanfelügyelő értékelése a maradék harminc százalékát határozza meg. A magasabb fokozatba lépéshez az összpontszám hetvenöt százalékára van szükség, minimum.
Hogyan kell minősítő eljárásra jelentkezni?
A tanár a munkáltató véleményének kikérése után március 31-ig kérvényezheti a minősítést. Ezt a területileg illetékes kormányhivatalnál tehetitek meg. Május 31-ig mindenkit értesítenek arról, hogy részt vehet-e a minősítővizsgán - az eljárás az ezt követő évben zajlik.
Azok, akik több mint nyolc éve dolgoznak, már az idén kérelmezhetik a minősítést. A legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanárok pedig április 30-ig kérelmezhetik átsorolásukat pedagógus II. fokozatba. Ehhez április 30-ig fel kell tölteniük az e-portfóliójukat az Oktatási Hivatal rendszerébe.
Milyen legyen a portfólió?
A nevet, arcképet és szakmai adatokat tartalmazó borító és tartalomjegyzék mellett a portfóliónak tartalmaznia kell a tanár szakmai önéletrajzát, az életút értékelését, az oktatómunka dokumentumait, a pedagógiai munkát befolyásoló egyéb közéleti és önálló alkotói tevékenység, valamint az oktatási intézmény rövid bemutatását. Itt vannak a portfólió elkészítésének szabályai, példákkal.
A portfólióban felhasznált képeken, videókon csak szülői hozzájárulással szerepelhet a diák. A diák személyes adatait tartalmazó dokumentumokat (például esetleírás) a beazonosításra nem alkalmas jelöléssel kell ellátni.
Mi az a portfólióvédés?
A portfólió alapján megfogalmazott kérdéseket a tanárok előre megkapják. A védés 60 percig tart: az első 15 percben digitális bemutatót kell tartani, a prezentáció után kell válaszolni a kérdésekre. A védés szakmai beszélgetéssel zárul.
Kik vannak a minősítő bizottságban?
A minősítési eljárást a háromtagú bizottság irányítja. Ők a kormányhivatal által küldött köznevelési szakértők, a bizottság elnöke legalább mesterpedagógus, tagjai pedig legalább pedagógus II. fokozattal rendelkeznek (de az értékelt pedagógusénál mindenképp magasabb fokozatba és azonos munkakörbe tartoznak). A bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell azzal a szakképzettséggel, amely az adott tanár fő tantárgya.
Mikor kapjátok meg az eredményt?
Az összegző értékelést az Oktatási Hivatal elektronikus felületére töltik fel. Pedagógus II. fokozatra pályázva "megfelelt" vagy "újabb minősítés szükséges" értékelést kaphattok. Utóbbi esetén a minősítő eljárást legközelebb két év múlva lehet megismételni, ha akkor sem sikerül, megszűnik a munkaviszony.
A tanárokra váró 2014-es változásokról itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
