Ilyen az, amikor nem tud mit kezdeni a sajátos nevelési igényű gyerekekkel a magyar oktatási rendszer

A TASZ segít a szülőknek, de rajtuk kívül még rengetegen élhetnek ugyanilyen gondokkal.

  • Eduline
pixabay

A Társaság a Szabadságjogokért nyújt segítséget Gellért szüleinek, miután az iskola és a fenntartó sem segített problémájuk megoldásában.

Gellért mozgáskorlátozottsága mellett szelektív mutizmussal él, ami azt jelenti, hogy közösségben jelenleg egyáltalán nem beszél. Ennek ellenére az órákon figyel, de a dolgzatot például lassabban tudja megírni a többieknél, mivel a keze nem mozog megfelelően. Hiába jár integráló osztályba, a dolgozat megírására több időt nem kap. Sajátos nevelési igényű, de évekig felnőttekre méretezett mellékhelyiséget kellett használnia. Nem játszhatott az udvaron a társaival, az egyik tanár többször bezárta őt a terembe, mert attól félt, elesik az udvaron.

A TASZ álláspontja szerint ezektől a rendszerhibáktól nem csak Gellért, hanem több tízezer fogyatékossággal élő gyermek szenved. A személyi és tárgyi feltételek hiánya, a támogató szolgálatok elégtelen térbeli és időbeli lefedettsége, a szakértői bizottságok működésének anomáliái, az integrált oktatás félreértelmezése mind-mind olyan problémák, melyek azonnali beavatkozást igényelnének.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna