Az ingyenes tankönyv sincs ingyen, sok gyerek pedig radírozással kénytelen kezdeni a tanévet, miután kitöltött munkafüzetet kap.
Az ősztől minden alsós diák ingyen kapja a tankönyveit, csakhogy a jogosultak meghökkentően nagy köre nem a térítésmentesen kapott könyvekből tanul – írja a Népszabadság.
Bár ez annyira nem meghökkentő, sok tanár eddig sem csinált titkot abból, hogy nem a gyakran rossz minőségű kötelező tankönyvekből tanít.
Csakhogy ez a torzítja a statisztikákat, melyek szerint idén 650 ezer gyerek kap ingyen tankönyvet 6,5 milliárd forint értékben – az adatokat a lap tudta meg az EMMI-től.
| Botrányos tartalmak az új tankönyvekben |
Az apa vagy az anya fontosabb? - teszi fel a kérdést a tankönyv Kissé elnézték azt a térképet a történelemkönyvben |
De a jogosultak közül – az általános iskola első három osztályába járókon kívül ide tartoznak a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a tartósan betegek és a gyermekvédelmi támogatásban részesülők is a felsőbb évfolyamokon – sokan egyáltalán nem kérik az ingyenes könyveket, többen pedig kénytelenek kiegészíteni azt, mivel a 12 ezer forintos normatíva kevés.
A keretbe való beleférés a tankönyvpiac államosítása előtt is okozott gondot, ám ekkor a piacon található, a mainál jóval több könyvből válogathattak, így ha jól sakkoztak, elég volt az összeg. Ma azonban a kötelező tankönyvek gyakran nem férnek bele a 12 ezer forintba, főleg a nyelvkönyvek drágák.
A lap olyan esetekről is tud, hogy a fenti miatt nem csak a tartós könyveket adják tovább az évfolyamok egymásnak, hanem a kitöltött munkafüzeteket is.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
