Ilyen, amikor az ingyenes tankönyv is pénzbe kerül

Az ingyenes tankönyv sincs ingyen, sok gyerek pedig radírozással kénytelen kezdeni a tanévet, miután kitöltött munkafüzetet kap.

  • Eduline
Facebook

Az ősztől minden alsós diák ingyen kapja a tankönyveit, csakhogy a jogosultak meghökkentően nagy köre nem a térítésmentesen kapott könyvekből tanul – írja a Népszabadság.

Bár ez annyira nem meghökkentő, sok tanár eddig sem csinált titkot abból, hogy nem a gyakran rossz minőségű kötelező tankönyvekből tanít.

Csakhogy ez a torzítja a statisztikákat, melyek szerint idén 650 ezer gyerek kap ingyen tankönyvet 6,5 milliárd forint értékben – az adatokat a lap tudta meg az EMMI-től.

Botrányos tartalmak az új tankönyvekben

Az apa vagy az anya fontosabb? - teszi fel a kérdést a tankönyv

Kissé elnézték azt a térképet a történelemkönyvben

Botrányos vers az alsósoknak szóló tankönyvben

Bibliai idézettel indul a bioszkönyv

De a jogosultak közül – az általános iskola első három osztályába járókon kívül ide tartoznak a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a tartósan betegek és a gyermekvédelmi támogatásban részesülők is a felsőbb évfolyamokon – sokan egyáltalán nem kérik az ingyenes könyveket, többen pedig kénytelenek kiegészíteni azt, mivel a 12 ezer forintos normatíva kevés.

A keretbe való beleférés a tankönyvpiac államosítása előtt is okozott gondot, ám ekkor a piacon található, a mainál jóval több könyvből válogathattak, így ha jól sakkoztak, elég volt az összeg. Ma azonban a kötelező tankönyvek gyakran nem férnek bele a 12 ezer forintba, főleg a nyelvkönyvek drágák.

A lap olyan esetekről is tud, hogy a fenti miatt nem csak a tartós könyveket adják tovább az évfolyamok egymásnak, hanem a kitöltött munkafüzeteket is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.