Ilyen, amikor az ingyenes tankönyv is pénzbe kerül

Az ingyenes tankönyv sincs ingyen, sok gyerek pedig radírozással kénytelen kezdeni a tanévet, miután kitöltött munkafüzetet kap.

  • Eduline
Facebook

Az ősztől minden alsós diák ingyen kapja a tankönyveit, csakhogy a jogosultak meghökkentően nagy köre nem a térítésmentesen kapott könyvekből tanul – írja a Népszabadság.

Bár ez annyira nem meghökkentő, sok tanár eddig sem csinált titkot abból, hogy nem a gyakran rossz minőségű kötelező tankönyvekből tanít.

Csakhogy ez a torzítja a statisztikákat, melyek szerint idén 650 ezer gyerek kap ingyen tankönyvet 6,5 milliárd forint értékben – az adatokat a lap tudta meg az EMMI-től.

Botrányos tartalmak az új tankönyvekben

Az apa vagy az anya fontosabb? - teszi fel a kérdést a tankönyv

Kissé elnézték azt a térképet a történelemkönyvben

Botrányos vers az alsósoknak szóló tankönyvben

Bibliai idézettel indul a bioszkönyv

De a jogosultak közül – az általános iskola első három osztályába járókon kívül ide tartoznak a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a tartósan betegek és a gyermekvédelmi támogatásban részesülők is a felsőbb évfolyamokon – sokan egyáltalán nem kérik az ingyenes könyveket, többen pedig kénytelenek kiegészíteni azt, mivel a 12 ezer forintos normatíva kevés.

A keretbe való beleférés a tankönyvpiac államosítása előtt is okozott gondot, ám ekkor a piacon található, a mainál jóval több könyvből válogathattak, így ha jól sakkoztak, elég volt az összeg. Ma azonban a kötelező tankönyvek gyakran nem férnek bele a 12 ezer forintba, főleg a nyelvkönyvek drágák.

A lap olyan esetekről is tud, hogy a fenti miatt nem csak a tartós könyveket adják tovább az évfolyamok egymásnak, hanem a kitöltött munkafüzeteket is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.