Így lettek Oscar-díjas film szereplői a Bakáts téri iskola diákjai

Három iskola közül választották ki az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmben nagy szerepet játszó Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusát - mondta a film castingigazgatója az M1 aktuális csatornaműsorában.

  • MTI
Mindenki / Meteor Filmstúdió

Steinhauser Andrea azt mondta: olyan kórust kerestek, amelyben jól, rendszeresen éneklő, a filmhez illő korú gyerekek vannak. Megnézte, hogy fővárosi iskolákban hol vannak ismertebb kórusok, amelyek közül három iskoláét választottak ki, mindhármat meghallgatták, és "egyértelmű volt", hogy a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskolát kell választaniuk - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a Gáspárfalvi Dorka és Hais Dorottya által alakított szereplőkkel kapcsolatban "pontos karakterleírást" nem kapott Deák Kristóf rendezőtől. Fontos szempont volt azért, hogy a szereplőt "szeresse a kamera" és tudjon énekelni - mondta Steinhauser Andrea. Hozzátette, hogy eleinte két korosztályban párhuzamosan kereste a szereplőket. Az egyik korosztály a 10-12, a másik a 13-14 évesek. "Egyértelművé vált, hogy a kisebb korosztály a hihetőbb, valósághűbb" - mondta a castingigazgató.

Beszélt arról is, hogy a két lány régebbről ismeri egymást, castingokon korábban találkoztak, ezért értelemszerűen vetélytársak voltak. Úgy jellemezte őket, mint akik szerencsések, mert jó családi hátterük van, támogatják őket a szülők, tehetségesek, intelligensek, vannak terveik és jól kezelik a sikert.

Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer nyerte el a Mindenki című alkotásért a legjobb rövidfilmnek járó elismerést a 89. Oscar-gálán magyar idő szerint hétfő hajnalban Los Angelesben.

Nyolc dolog, amit nem tudtál az Oscar-díjas magyar filmről, a Mindenkiről
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.