Idén a gyermeknek is kell személyi okmány az iskolai beiratkozáshoz

Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi...

  • MTI
Túry Gergely

Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi igazolvány vagy útlevél is kell - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal.

A hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy az Emberi Erőforrás Minisztérium 2012. augusztus 31-i, 20/2012. számú rendelete szerint az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

Személyazonosító okmánynak minősül a személyi igazolvány, az útlevél, nem magyar állampolgár esetén az útlevél és a magyarországi tartózkodás jogcímét igazoló közokirat - írták.

Amennyiben a 14 év alatti gyermek nem rendelkezik a fenti okmányok egyikével sem, a szülőnek a gyermek személyes megjelenésével kell igényelnie kell az igazolványt. A személyi okmány igényelhető bármely járási hivatal okmányirodájában, 14 éven aluli gyermek esetén lehet kérni az önkormányzatok jegyzőjénél is.

A rendelet szerint a szülő a tanköteles gyermeket március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerinti vagy a választott iskola első évfolyamára. A beiratkozás idejéről a kormányhivatalnak közleményt vagy hirdetményt kell közzétennie a beiratkozás első napját megelőzően legalább harminc nappal - írta közleményében a kormányhivatal. Elutasította az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványait: hat éves kortól kötelező lesz iskolába menni. Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.