Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi...
Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi igazolvány vagy útlevél is kell - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal.
A hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy az Emberi Erőforrás Minisztérium 2012. augusztus 31-i, 20/2012. számú rendelete szerint az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Személyazonosító okmánynak minősül a személyi igazolvány, az útlevél, nem magyar állampolgár esetén az útlevél és a magyarországi tartózkodás jogcímét igazoló közokirat - írták.
Amennyiben a 14 év alatti gyermek nem rendelkezik a fenti okmányok egyikével sem, a szülőnek a gyermek személyes megjelenésével kell igényelnie kell az igazolványt. A személyi okmány igényelhető bármely járási hivatal okmányirodájában, 14 éven aluli gyermek esetén lehet kérni az önkormányzatok jegyzőjénél is.
A rendelet szerint a szülő a tanköteles gyermeket március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerinti vagy a választott iskola első évfolyamára. A beiratkozás idejéről a kormányhivatalnak közleményt vagy hirdetményt kell közzétennie a beiratkozás első napját megelőzően legalább harminc nappal - írta közleményében a kormányhivatal. Elutasította az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványait: hat éves kortól kötelező lesz iskolába menni. Erről itt olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
