Idén a gyermeknek is kell személyi okmány az iskolai beiratkozáshoz

Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi...

  • MTI
Túry Gergely

Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi igazolvány vagy útlevél is kell - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal.

A hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy az Emberi Erőforrás Minisztérium 2012. augusztus 31-i, 20/2012. számú rendelete szerint az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

Személyazonosító okmánynak minősül a személyi igazolvány, az útlevél, nem magyar állampolgár esetén az útlevél és a magyarországi tartózkodás jogcímét igazoló közokirat - írták.

Amennyiben a 14 év alatti gyermek nem rendelkezik a fenti okmányok egyikével sem, a szülőnek a gyermek személyes megjelenésével kell igényelnie kell az igazolványt. A személyi okmány igényelhető bármely járási hivatal okmányirodájában, 14 éven aluli gyermek esetén lehet kérni az önkormányzatok jegyzőjénél is.

A rendelet szerint a szülő a tanköteles gyermeket március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerinti vagy a választott iskola első évfolyamára. A beiratkozás idejéről a kormányhivatalnak közleményt vagy hirdetményt kell közzétennie a beiratkozás első napját megelőzően legalább harminc nappal - írta közleményében a kormányhivatal. Elutasította az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványait: hat éves kortól kötelező lesz iskolába menni. Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.