Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi...
Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyermek nevére kiállított személyi igazolvány vagy útlevél is kell - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal.
A hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy az Emberi Erőforrás Minisztérium 2012. augusztus 31-i, 20/2012. számú rendelete szerint az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Személyazonosító okmánynak minősül a személyi igazolvány, az útlevél, nem magyar állampolgár esetén az útlevél és a magyarországi tartózkodás jogcímét igazoló közokirat - írták.
Amennyiben a 14 év alatti gyermek nem rendelkezik a fenti okmányok egyikével sem, a szülőnek a gyermek személyes megjelenésével kell igényelnie kell az igazolványt. A személyi okmány igényelhető bármely járási hivatal okmányirodájában, 14 éven aluli gyermek esetén lehet kérni az önkormányzatok jegyzőjénél is.
A rendelet szerint a szülő a tanköteles gyermeket március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerinti vagy a választott iskola első évfolyamára. A beiratkozás idejéről a kormányhivatalnak közleményt vagy hirdetményt kell közzétennie a beiratkozás első napját megelőzően legalább harminc nappal - írta közleményében a kormányhivatal. Elutasította az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványait: hat éves kortól kötelező lesz iskolába menni. Erről itt olvashattok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
