Döbbenetes körülmények között dolgoznak a gyógypedagógusok

Fűtetlen termekben, horrorisztikus körülmények között kénytelenek dolgozni a sérült gyerekekkel foglalkozó szakemberek, derül ki azokból az intézményvezetői pályázatokból, amelyek a 444.hu birtokába jutottak.

  • Eduline
Stiller Ákos

„A váróként funkcionáló lépcsőház ablakai nem zárnak, fűtés nincs, télen meg lehet fagyni, nyáron az árnyékolás hiánya miatt elviselhetetlen a hőség. A lépcsőház szűk, babakocsit nem lehet felhozni, a mozgáskorlátozottak nem tudnak feljönni. A folyosó felső része korlát hiányában életveszélyes. A WC egy légtérben van a hűtőszekrénnyel, a mikrohullámú sütővel, és raktárhelyiségként is szolgál. Az ajtók csak jelképesek, minden ki- és behallatszik, amíg a szülők várakoznak. Hogyan lehet rövid távú auditív emlékezetet vizsgálni, amikor a másik szobában hangosan, ciklikusan hangsorokat, a berregő autó hangját utánozzák? A kollégák szinte folyamatosan átjárnak egymáson, a vécéhasználatot is csak így tudják a gyerekeknek biztosítani. A megbízott vezetőnek nem hogy külön szobája, de íróasztala sincs. A kollégák a WC mellett elhelyezett mikrohullámú sütőben megmelegített ebédjüket az ölükben tartva vagy a konvektorra helyezve fogyasztják el” – olvasható az egyik pályázati dokumentumban, amelyből a 444.hu hozott nyilvánosságra részleteket.

A lap szerint sok helyen kell így dolgozniuk azoknak a pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak és más szakembereknek, akik a sérült, vagy valamilyen speciális ellátásra, például logopédusra vagy gyógytornára szoruló gyereknek próbálnak segíteni.

Olyan elképesztő pénzhiány van, hogy egyszerűen csoda, hogy ezek az intézmények egyáltalán működni tudnak. A közüzemi tartozások miatt például több helyen kikötötték a vezetékes telefont, mobiltelefon nincs, vagy már nem kezdeményezhető róla hívás – írja a 444.hu, hozzátéve: a szakemberek otthonról visznek be játékot a váróba, az ezermester férj javítja a számítógépet vagy az összetört széket, visz be egy kis radiátort, hogy télen ne fázzanak meg a munkatársak és a gyerekek.

Van, ahol a vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, például fülhallgatót is saját pénzből kell megvásárolnia a dolgozóknak, mert a korábban használt elromlott, az intézménynek pedig egy fillérje sincs cserére.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.