Hogyan került bele mégis a kötelező hittan a közoktatási törvénybe?

Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az, hogy hitvalló nyíltsággal előállnak a kormány képviselői és vállalva a vitát a képünkbe mondják. Nem ez történt. A szokásos parlamenti trükközéssel a nyilvánosságot elkerülve került be a köznevelési törvénybe a kötelező hit és erkölcsoktatás. Az erkölcsnevelő szándék nem találkozott az erkölcsi bátorsággal - írja a Népiskola bloggere.

Mint ezt előre sejtettük, meglehetősen kalandosra sikeredett a köznevelési törvény szavazása, annyira, hogy Lázár János külön sajtótájékoztatón mentegetőzött,mert az óvoda ügyében a gyermekbarát változatot szavazták meg. Ilyen lazaságnak persze nincs helye, zárószavazás előtt jó fideszesre módra kijavítják majd.

Viszont volt nagyon tudatos döntés is. Korábban Hoffmann Rózsa, majd Kövér László is kampányolt a kötelező hit és erkölcs, illetve (hitetlen) erkölcstan bevezetése mellett. Az talán nem okoz meglepetést, hogy a kormány itt is bátran felrúgja a rendszerváltás után kialakult meglehetősen érzékeny kompromisszumot, és nem különösebben izgulnak a várható pedagógiai következményeke (Hittan az iskolában: kötelező hit ). Az elfogadás módja viszont "megér egy misét". A teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatjátok el.