Hogyan került bele mégis a kötelező hittan a közoktatási törvénybe?

Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az...

  • Eduline

Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az, hogy hitvalló nyíltsággal előállnak a kormány képviselői és vállalva a vitát a képünkbe mondják. Nem ez történt. A szokásos parlamenti trükközéssel a nyilvánosságot elkerülve került be a köznevelési törvénybe a kötelező hit és erkölcsoktatás. Az erkölcsnevelő szándék nem találkozott az erkölcsi bátorsággal - írja a Népiskola bloggere.

Mint ezt előre sejtettük, meglehetősen kalandosra sikeredett a köznevelési törvény szavazása, annyira, hogy Lázár János külön sajtótájékoztatón mentegetőzött,mert az óvoda ügyében a gyermekbarát változatot szavazták meg. Ilyen lazaságnak persze nincs helye, zárószavazás előtt jó fideszesre módra kijavítják majd.

Viszont volt nagyon tudatos döntés is. Korábban Hoffmann Rózsa, majd Kövér László is kampányolt a kötelező hit és erkölcs, illetve (hitetlen) erkölcstan bevezetése mellett. Az talán nem okoz meglepetést, hogy a kormány itt is bátran felrúgja a rendszerváltás után kialakult meglehetősen érzékeny kompromisszumot, és nem különösebben izgulnak a várható pedagógiai következményeke (Hittan az iskolában: kötelező hit ). Az elfogadás módja viszont "megér egy misét". A teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.