Hogyan került bele mégis a kötelező hittan a közoktatási törvénybe?

Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az...

  • Eduline

Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az, hogy hitvalló nyíltsággal előállnak a kormány képviselői és vállalva a vitát a képünkbe mondják. Nem ez történt. A szokásos parlamenti trükközéssel a nyilvánosságot elkerülve került be a köznevelési törvénybe a kötelező hit és erkölcsoktatás. Az erkölcsnevelő szándék nem találkozott az erkölcsi bátorsággal - írja a Népiskola bloggere.

Mint ezt előre sejtettük, meglehetősen kalandosra sikeredett a köznevelési törvény szavazása, annyira, hogy Lázár János külön sajtótájékoztatón mentegetőzött,mert az óvoda ügyében a gyermekbarát változatot szavazták meg. Ilyen lazaságnak persze nincs helye, zárószavazás előtt jó fideszesre módra kijavítják majd.

Viszont volt nagyon tudatos döntés is. Korábban Hoffmann Rózsa, majd Kövér László is kampányolt a kötelező hit és erkölcs, illetve (hitetlen) erkölcstan bevezetése mellett. Az talán nem okoz meglepetést, hogy a kormány itt is bátran felrúgja a rendszerváltás után kialakult meglehetősen érzékeny kompromisszumot, és nem különösebben izgulnak a várható pedagógiai következményeke (Hittan az iskolában: kötelező hit ). Az elfogadás módja viszont "megér egy misét". A teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.