Hogyan került bele mégis a kötelező hittan a közoktatási törvénybe?

Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az...

  • Eduline

Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az, hogy hitvalló nyíltsággal előállnak a kormány képviselői és vállalva a vitát a képünkbe mondják. Nem ez történt. A szokásos parlamenti trükközéssel a nyilvánosságot elkerülve került be a köznevelési törvénybe a kötelező hit és erkölcsoktatás. Az erkölcsnevelő szándék nem találkozott az erkölcsi bátorsággal - írja a Népiskola bloggere.

Mint ezt előre sejtettük, meglehetősen kalandosra sikeredett a köznevelési törvény szavazása, annyira, hogy Lázár János külön sajtótájékoztatón mentegetőzött,mert az óvoda ügyében a gyermekbarát változatot szavazták meg. Ilyen lazaságnak persze nincs helye, zárószavazás előtt jó fideszesre módra kijavítják majd.

Viszont volt nagyon tudatos döntés is. Korábban Hoffmann Rózsa, majd Kövér László is kampányolt a kötelező hit és erkölcs, illetve (hitetlen) erkölcstan bevezetése mellett. Az talán nem okoz meglepetést, hogy a kormány itt is bátran felrúgja a rendszerváltás után kialakult meglehetősen érzékeny kompromisszumot, és nem különösebben izgulnak a várható pedagógiai következményeke (Hittan az iskolában: kötelező hit ). Az elfogadás módja viszont "megér egy misét". A teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.