Hoffmannék szerint nem kérdés, hogy szükség van tanári etikai kódexre

A köznevelési államtitkárság szerint a Magyar Pedagógus Kar létrehozása hozzájárul a pedagógus hivatás társadalmi...

  • MTI
Stiller Ákos

A köznevelési államtitkárság szerint a Magyar Pedagógus Kar létrehozása hozzájárul a pedagógus hivatás társadalmi megbecsülésének növeléséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága ezt pénteken közölte az MTI-vel a témában elhangzott nyilatkozatokra és tiltakozásokra reagálva.

A dokumentumban kiemelték, hogy a Magyar Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete lesz, és feladata az etikai kódex megalkotása és a pedagógiai célú közösségi szolgálat megszervezésének ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos tanácsadó, információs tevékenység működtetése. A megfelelő felhatalmazással, egyértelmű támogatottsággal rendelkező kar garanciát jelent majd arra, hogy szakmai kérdésekben a pedagógusok tényleges véleményének felhasználásával születnek meg a döntések. 

Mint írták, a hivatás gyakorlásával kapcsolatos morális szabályokat rögzítő etikai kódex sok évtizedes hiányt pótol. Ahogy ennek szükségességét nem kérdőjelezi meg senki az orvosok, ügyvédek, újságírók esetében, úgy a pedagógusokat illetően sincs helye kételynek, hiszen az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok "gyermekeink személyiségét, tudását, jövőjének alakulását formálják". 

Kitértek arra is, hogy egy márciusi közvélemény-kutatás eredménye szerint Magyarország felnőtt lakosságának 64 százaléka igényli a pedagógusok etikai kódexét. A köznevelési államtitkárság szerint a kódex majdani tartalmával kapcsolatban minden jóslat felesleges, hiszen arról a jövőre felálló önszerveződő testület szabadon dönt.

A testület legalább ilyen fontos hivatása, hogy állást foglaljon az ágazat munkáját szabályozó törvényekkel, jogszabályokkal kapcsolatban.  Az oktatást irányító miniszter szakmai partnereként jogszabályok készítését, módosítását maga is kezdeményezheti - jelezték. A közlés szerint jelenleg több mint 160 pedagógusszakmai szervezet működik ismeretlen taglétszámmal és különböző aktivitással. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma öt pedagógus-szakszervezettel megállapodott abban, hogy elfogadják a Magyar Pedagógus Kar felállítását. Rögzítették az érdekvédők azon kívánságát, hogy a testület kizárólag szakmai feladatokat lát el.

A testület létrehozásának hírére elindult politikai támadások jól jelzik, milyen nagy szükség van a karra. A leghangosabban tiltakozók  korántsem képviselik a pedagógus társadalom többségét - zárul a kommüniké.

Pénteken a Pedagógusok Szakszervezete úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszik a kar létrehozását, de nem támogatják. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete közösen tiltakozott a kar felállítása ellen, a PDSZ a közjogi méltóságokhoz petíciót is eljuttatott, amelyben követelték az előterjesztés visszavonását. 

Bírálta az elképzeléseket az MSZP és az LMP is, míg a Fidesz szerint a baloldal csak szavazóbábunak nézi a pedagógusokat, ezzel szemben a kormány minden tanárt partnernek tekint.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.