Hoffmannék szerint nem kérdés, hogy szükség van tanári etikai kódexre

A köznevelési államtitkárság szerint a Magyar Pedagógus Kar létrehozása hozzájárul a pedagógus hivatás társadalmi...

  • MTI
Stiller Ákos

A köznevelési államtitkárság szerint a Magyar Pedagógus Kar létrehozása hozzájárul a pedagógus hivatás társadalmi megbecsülésének növeléséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága ezt pénteken közölte az MTI-vel a témában elhangzott nyilatkozatokra és tiltakozásokra reagálva.

A dokumentumban kiemelték, hogy a Magyar Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete lesz, és feladata az etikai kódex megalkotása és a pedagógiai célú közösségi szolgálat megszervezésének ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos tanácsadó, információs tevékenység működtetése. A megfelelő felhatalmazással, egyértelmű támogatottsággal rendelkező kar garanciát jelent majd arra, hogy szakmai kérdésekben a pedagógusok tényleges véleményének felhasználásával születnek meg a döntések. 

Mint írták, a hivatás gyakorlásával kapcsolatos morális szabályokat rögzítő etikai kódex sok évtizedes hiányt pótol. Ahogy ennek szükségességét nem kérdőjelezi meg senki az orvosok, ügyvédek, újságírók esetében, úgy a pedagógusokat illetően sincs helye kételynek, hiszen az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok "gyermekeink személyiségét, tudását, jövőjének alakulását formálják". 

Kitértek arra is, hogy egy márciusi közvélemény-kutatás eredménye szerint Magyarország felnőtt lakosságának 64 százaléka igényli a pedagógusok etikai kódexét. A köznevelési államtitkárság szerint a kódex majdani tartalmával kapcsolatban minden jóslat felesleges, hiszen arról a jövőre felálló önszerveződő testület szabadon dönt.

A testület legalább ilyen fontos hivatása, hogy állást foglaljon az ágazat munkáját szabályozó törvényekkel, jogszabályokkal kapcsolatban.  Az oktatást irányító miniszter szakmai partnereként jogszabályok készítését, módosítását maga is kezdeményezheti - jelezték. A közlés szerint jelenleg több mint 160 pedagógusszakmai szervezet működik ismeretlen taglétszámmal és különböző aktivitással. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma öt pedagógus-szakszervezettel megállapodott abban, hogy elfogadják a Magyar Pedagógus Kar felállítását. Rögzítették az érdekvédők azon kívánságát, hogy a testület kizárólag szakmai feladatokat lát el.

A testület létrehozásának hírére elindult politikai támadások jól jelzik, milyen nagy szükség van a karra. A leghangosabban tiltakozók  korántsem képviselik a pedagógus társadalom többségét - zárul a kommüniké.

Pénteken a Pedagógusok Szakszervezete úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszik a kar létrehozását, de nem támogatják. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete közösen tiltakozott a kar felállítása ellen, a PDSZ a közjogi méltóságokhoz petíciót is eljuttatott, amelyben követelték az előterjesztés visszavonását. 

Bírálta az elképzeléseket az MSZP és az LMP is, míg a Fidesz szerint a baloldal csak szavazóbábunak nézi a pedagógusokat, ezzel szemben a kormány minden tanárt partnernek tekint.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.