Hoffmannék nem aggódnak, szerintük lesz hely minden elsősnek

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint minden első osztályos gyermek zavartalan iskolakezdéséről...

  • MTI
Fazekas István

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint minden első osztályos gyermek zavartalan iskolakezdéséről gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az államtitkárság közleményében azt írta: a tankötelesség szabályainak változása nem okoz kezelhetetlen növekedést az első osztályosok számában. Tavaly 100 182 gyermek kezdte meg az iskolai tanulmányait, a köznevelés rendszere azonban mintegy 120 ezer fő befogadására már most képes.

Kiemelték: az agglomerációs zónában lévő és a jó hírnévnek örvendő vagy éppen divatos intézmények túljelentkezés esetén eddig is sorsolással döntöttek a felvételről. Mivel a felvételkor a körzetben élő gyerekek elsőbbséget élveznek, az oktatásirányítás előtt nem ismeretlen az a "kreatív gyakorlat", amikor is más kerületekben, településen élő családok a kiszemelt iskola körzetébe jelentik be gyermeküket.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a beiratkozás lezárása után összesíti az adatokat, és jelzi az államnak, valamint a működtetésért felelős önkormányzatoknak az esetleges férőhelyhiányt, hogy orvoslására közösen keressenek megoldást. 

Rögzítették, hogy a hatályos törvény azt tartalmazza, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tényleges iskolakezdésnél - csakúgy, mint korábban - nem az életkor, hanem az iskolaérettség a meghatározó, így az óvoda vezetője vagy a vizsgálatot végző szakértői bizottság javaslatára a gyerekek óvodai nevelésének ideje egy, kivételes esetekben két évvel meghosszabbítható.

Az iskolaérettségi vizsgálat szigorú szakmai protokoll szerint zajlik, a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben kizárólag a gyermek érdekeit szolgálja. Egy iskolaérett gyermek számára ugyanis az óvodai idő meghosszabbítása legalább annyira káros, mint az idő előtti iskolakezdés. A cél, hogy a gyermek a fejlődésének leginkább megfelelő közegbe kerüljön - írták.

Korábban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a köznevelési törvény módosítását, az eddigi maximális osztálylétszámtól való eltérés lehetőségét kezdeményezte az általános iskolai túljelentkezések kezelése érdekében. Marekné Pintér Aranka, a központ elnöke március 28-án az MTI-nek elmondta: elsősorban a fővárosból és az agglomerációból érkezett jelzés, hogy problémát okoz az általános iskolákban a túljelentkezés, nincs elegendő hely.

Ennek oka, hogy sok szülő szívesen tartotta vissza gyermekét hétéves koráig az óvodában, ugyanakkor új törvényi szabályozásként belép a hatéves kortól való iskolába lépés kötelezettsége. Ezért tapasztalható az elsőévesek számában növekedés - mutatott rá.

Az elnök elmondta: a köznevelési törvény módosítását kezdeményezik, annak a korábban a szabályozásban már szereplő passzusnak a beemelését, amely lehetővé teszi, hogy az intézményfenntartók oktatásszervezési okok esetén a maximális osztálylétszámtól 20 százalékkal eltérjenek.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.