Az iskolarendszer igazságosabbá válását várja a kormány a köznevelési fenntartói feladatok állami kézbe kerülésétől -...
Az iskolarendszer igazságosabbá válását várja a kormány a köznevelési fenntartói feladatok állami kézbe kerülésétől - emelte ki Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón, jelezve: az állami fenntartást a nyáron létrejövő intézményfenntartó központ koordinálja majd.
A kereszténydemokrata politikus felidézte, hogy a köznevelési feladatellátás - az óvodák kivételével - 2013. január 1-jétől kerül állami kézbe. Ezt követően az államhoz tartozik a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkáltatói joga, a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás, valamint a taneszköz-ellátás támogatása. Hangsúlyozta: nem az iskolák államosításáról van szó. Az átalakítás csaknem háromezer intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint.
Hoffmann Rózsa kiemelte: főszabályként a háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak működtetése lesz automatikusan az állam kötelessége, ám, ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, s erről nyilatkozik, átveheti a feladatot.
A háromezernél magasabb lélekszámú falvak, városok is nyilatkozhatnak arról, hogy tudják-e fedezni a vagyonnal együtt járó kiadásokat. Ha nem, a központi költségvetés ebben az esetben is átvállalja a terheket.
Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: az iskola az állami fenntartás mellett is a helyi közösségé marad. Az önkormányzatok tulajdonosai maradnak a közneveléshez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyonnak, és finanszírozzák a vagyon működtetéséhez kötődő munkavállalók, alkalmazottak bérét, juttatásait - fejtette ki.
Hoffmann Rózsa közölte: az állami fenntartást a nyáron létrejövő intézményfenntartó központ koordinálja majd, amely a tervek szerint Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter nevét viseli majd. A központnak a kétszáz járásban tankerületei lesznek.
Kérdésre válaszolva elmondta: a központ létrehozása több száz millió forintos költséggel jár, de ez megtérül a későbbiekben, és ezt követően további többletforrásokra már nem lesz szükség. Hozzátette: az önkormányzatoknál jelenleg mintegy kétezren, a megyei központoknál pedig közel ezren foglalkoznak oktatásirányítási kérdésekkel, ők átkerülnek a járási hivatalokhoz. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a fenntartóváltás a gyermekek, pedagógusok számára a mindennapokban ne okozzon fennakadást.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
