Hittan helyett erkölcstant tanítanának az olasz iskolákban

Heves tiltakozást váltott ki Francesco Profumonak, a Monti-kormány oktatási miniszterének javaslata a katolikus...

  • MTI

Heves tiltakozást váltott ki Francesco Profumonak, a Monti-kormány oktatási miniszterének javaslata a katolikus hittanóra eltörléséről az állami iskolákban - amelyekben egyébként egyre több a bevándorló.

Nem lehet úgy tanítani, mint negyven évvel ezelőtt - jelentette ki Profumo, aki az állami iskolákban katolikus hittan helyett egyetemes vallástörténetet vagy erkölcstant tanítana. Az olasz tanév keddi megnyitóján a Monti-kormány minisztere leginkább azt szorgalmazta, hogy legalább akkora jelentőséget tulajdonítsanak az olasz iskolákban a földrajztanításnak, mint a hittanoktatásnak. Nem lehet olaszközpontúnak lenni olyan osztályban, ahol a tanulók már nem csak olaszok, hanem románok, marokkóiak és kínaiak - hangoztatta a miniszter.

Ha a miniszter iskolában tanítana, tudná, hogy már régóta nem katekizmust tanítunk, hanem keresztény kultúrtörténetet - reagált Gianni Ambrosio, az olasz püspöki kar (Cei) oktatási bizottságának vezetője a vatikáni rádióban. Gianfranco Ravasi bíboros, a vatikáni Kultúra Pápai Tanácsának elnöke szerdán "közös megoldás keresését" javasolta a keresztény értékek és a multikulturális társadalom együttes tiszteletben tartásával. 

Maurizio Lupi, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) politikusa szerint "nem szabad gettóba zárni a más kultúrájú, hagyományú, vallású diákokat, de az Olaszországban élő külföldinek ismernie kell új országa értékeit. Nem változtathatjuk langyos vízzé a többség kultúráját csak azért, hogy a bevándorlók kedvében járjunk".

Az olasz szülők és diákok szövetségei támogatják az "oktatás modernizálását", a Radikális Párt pedig a hittanórával az egyházi iskolák állami támogatását is eltörölné. A szeptemberben beiratkozott nyolcmillió olasz általános iskolás, szakközépiskolás és gimnazista tíz százaléka külföldi. Az északolasz iskolákban ez az arány negyvenszázalékos.

A CEI adatai szerint az olaszok közel 90 százaléka vallja magát vallásosnak, a szülők több mint 90 százaléka küldi hittanórára gyerekét az állami iskolákban is, de az olaszok alig 30 százaléka jár rendszeresen templomba.

Az olasz állami iskolák osztályaiban ki van téve a feszület, miután 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy ez nem sérti a szülők és diákok jogait. A kereszt eltávolítását egy Olaszországban élő, ateista finn édesanya kérte a strasbourgi bíróságtól.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.