Az iskolák szakmai-pedagógiai autonómiájának helyreállítását vállalják az ellenzéki egyeztetések résztvevői.
Az iskolák szakmai-pedagógiai autonómiájának helyreállítását vállalják az ellenzéki egyeztetések résztvevői. Pénteken harmadszor tárgyaltak oktatáspolitikai kérdésekről az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt képviselői. Ezúttal a közoktatás finanszírozásáról, az iskolafenntartásról és a pedagógusok helyzetéről volt szó.
Niedermüller Péter, a DK alelnöke a közösen elfogadott nyilatkozatot idézve újságíróknak elmondta: önkormányzatokra alapozott, kistérségi-járási szinten szervezett, aktív állami részvétellel működő iskolafenntartói rendszert kívánnak létrehozni, szakmai testületek ellenőrzésével.
A kormányváltás után azonnal helyre kell állítani az intézmények sokszínűségét, szakmai-pedagógiai autonómiáját - mondta, megjegyezve, biztosítani kell, hogy minden iskolában azonos színvonalú legyen az oktatás.
A DK alelnöke közölte, egyetértettek abban is, hogy az iskolafenntartókat azonosan kell kezelni, ezért elfogadhatatlan, hogy az egyházi intézmények több támogatást kapjanak.
Az ellenzéki szervezetek kiálltak a pedagógusbérek fokozatos, differenciált, de gyors ütemű növelése mellett, mondván, ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a tanári pályát.
Az MSZP-s Hiller István arról beszélt, hogy az Orbán-kormány el akarja tüntetni a sokszínűséget a magyar iskolarendszerből, egyeniskolákat akar, egyentantervvel. A volt oktatási miniszter az alapítványi iskolák mellett emelt szót. Bár az alapítványi iskolák az új módszerek kiérlelésében, a hátrányos helyzetű és a kiemelkedő képességű diákok oktatásában is élen járnak, a jelenlegi kormányzat mégis épp hogy csak eltűri őket - mondta, kifogásolva, hogy a kormány a több mint kétszáz alapítványi iskola közül eddig csak hússzal kötött közoktatási megállapodást.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
