Nem bíznak a hazai cégek a frissen végzett szakmunkásokban, pedig egyre több a hiányszakma az építőiparban.
Az új családi otthonteremtési kedvezmény miatt egyre több ingatlan épülhet, így egyre több szakmunkásra lenne szükség az ágazatban, ám nem biztos, hogy maradt még itthon elegendő szakember – írja a Világgazdaság a Költségvetési Felelősségi Intézet tanulmányára hivatkozva.
A lap azt írja, hogy az építőipar elmúlt két éves bővülése felszínre hozta a szakképzés hiányosságait. Hiába volt eddig viszonylag kevés megrendelés, a vállalkozások háromnegyede nem talál megfelelő számú szakembert.
Hiányszakmának számít az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák csaknem fele, legtöbben a kőműves-, ács-, bádogos-, burkoló-, asztalos-, vasbetonszerelő-, központifűtésszerelő-, villanyszerelő-, valamint az épület- és szerkezetlakatos-szakmát jelölték meg – írják.
Az is érdekes, hogy a vállalatok a náluk gyakorlaton lévőkben sem bíznak, mindössze negyedüket alkalmaznák a későbbiekben, inkább tapasztalt embereket keresnek. A cégek szerint a kezdő szakmunkások elméleti tudása közepes szintű, az alacsony bérek miatt pedig nem elég motiváltak.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
