Nem bíznak a hazai cégek a frissen végzett szakmunkásokban, pedig egyre több a hiányszakma az építőiparban.
Az új családi otthonteremtési kedvezmény miatt egyre több ingatlan épülhet, így egyre több szakmunkásra lenne szükség az ágazatban, ám nem biztos, hogy maradt még itthon elegendő szakember – írja a Világgazdaság a Költségvetési Felelősségi Intézet tanulmányára hivatkozva.
A lap azt írja, hogy az építőipar elmúlt két éves bővülése felszínre hozta a szakképzés hiányosságait. Hiába volt eddig viszonylag kevés megrendelés, a vállalkozások háromnegyede nem talál megfelelő számú szakembert.
Hiányszakmának számít az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák csaknem fele, legtöbben a kőműves-, ács-, bádogos-, burkoló-, asztalos-, vasbetonszerelő-, központifűtésszerelő-, villanyszerelő-, valamint az épület- és szerkezetlakatos-szakmát jelölték meg – írják.
Az is érdekes, hogy a vállalatok a náluk gyakorlaton lévőkben sem bíznak, mindössze negyedüket alkalmaznák a későbbiekben, inkább tapasztalt embereket keresnek. A cégek szerint a kezdő szakmunkások elméleti tudása közepes szintű, az alacsony bérek miatt pedig nem elég motiváltak.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
