Heti Rétvári: Az ország erősödésnek az oktatás is az egyik haszonélvezője

Az államtitkár megragadta az alkalmat, hogy azzal fényezze a kormányt, hogy a korábbi elvonásokat visszaadták az oktatásnak.

  • eduline/mti

Az előző évek döntéseinek következtében az elmúlt öt évben az oktatásra fordított összegek folyamatosan nőttek, "2012 és 2017 között 1350 milliárdról 2000 milliárd forint fölé nőtt az oktatásra fordított állami kiadásoknak a mértéke". A magyar gazdaság erősödésének az oktatás is az egyik haszonélvezője - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatón.

Az oktatási költségvetésről az ábrán is látható, hogy a legnagyobb elvonásokat a Fidesz-KDNP hozta, ezt emelték vissza társadalmi nyomásra 2017-re:

EMMI/ Magyar Nemzet

A korábbi, oktatást érintő döntésekre emlékeztetve kitért rá: a pedagógusok bére évről évre nő, hogy egy jó pedagógusnak ne kelljen az alacsony fizetés miatt elhagynia a pályát. Emellett béremelés várható a pedagógusok munkáját segítőknél is - fűzte hozzá. Erről a pedagógusok másként vélekednek: mivel elválaszották a bérminimumtól a tanárok fizetését, így előbbi emelésével egy érettségivel rendelkező alig keres majd kevesebbet, mint egy egyetemet is megjár pályakezdő tanár.

Rétvári Bence továbbá arról is beszélt, hogy a dologi kiadások tekintetében is jelentős többlettel számolhatnak az iskolák, valamint az ingyenes tankönyvellátás rendszerének köszönhetően ma már a diákok 67 százaléka jut ingyenesen tankönyvhöz.

Gáz, ahogy az oktatás finanszírozásáról matekozik a kormány

Hónapokon keresztül kommunikálta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a GDP 6,14 százalékát költjük oktatásra. Megkérdeztük, hogy ez hogyan jön össze: uniós forrásokkal és a polgárokra rótt tandíjakkal, összeollózott költségvetési tételekkel.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.