Radó Péter kutató, egyetemi oktató szerint a kilencosztályos iskola ötlete csak alibifoci. Ráadásul fél a bevezetésétől is, mert „ha a jelenlegi kormány kezd el ilyen horderejű átszervezést menedzselni, abból hatalmas káosz lesz. Eddig kétévente lépett meg hasonló mértékű átalakításokat, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy képtelen bármit jól levezényelni” - mondta a HVG-nek.
Évek óta nehéz Magyarországon jó szakmunkást találni, vagyis ami eddig volt, az is hibás koncepciónak bizonyult. Miért?
A szakiskola jó ideje ülepítőedényként működik. Mindig is elképesztő volt a szelekció a magyar oktatási rendszerben, és már a nyolcvanas években készült szociológiai kutatásokból is az derült ki, hogy családi hátterük szerint kerülnek a tanulók egyik vagy másik iskolatípusba. A kilencvenes években bevezetett fejkvótaalapú finanszírozás érdekeltséget teremtett, hogy minden gyereket beiskolázzanak, ennek az lett a vége, hogy az általános iskolában gyakorlatilag megszűnt a lemorzsolódás. A szakképzés viszont a hátrányos helyzetűek lerakóhelyévé vált. Az oktatáspolitika a hátránykompenzáció feladatával is terhelte a szakiskolákat, ekkor jött be a 2 + 2 éves képzés. Később, a kudarcok hatására, ezt az elvárást az oktatásirányítás gyengítette. 2010-ben aztán az új kormány teljesen lebutította a szakképzést, kimondva, hogy annak egyetlen feladata van: a szakmára felkészíteni a fiatalokat. Emiatt mennyiségi értelemben a szakmunkásképzés kibocsátása bőséges ugyan, de minőségi értelemben brutális a hiány. Főleg azért, mert a szakiskolába kerülők alapkészségei drámai mértékben fejletlenek. A tizedikes szakmunkástanulók átlagos szövegértési szintje alacsonyabb, mint az általános iskolák hatodikosaié. Az általános iskola végén ugyanis sosem voltak kimeneti elvárások, a bizonyítvány csak azt igazolja, hogy valaki sokat ült iskolában. Utána a szakiskola végén, általános kompetenciák tekintetében ugyanez a helyzet.
Mit oldana meg a kilencosztályos általános iskola? Javítana a mai gyér alapkészségeken?
Az egész ötlet éppen ebből a kudarcból fakad. Amióta az NGM elkezdte átvenni az iskolarendszerű szakképzést, nagy a nyomás a kormányra, hogy kezdjen valamit a szakképzés színvonalával. Az erőforrástárca bugyuta válasza ez a kilencedik év az alapfokú oktatásban, mondván: annyival több idő jusson az alapkészségekre. Pedig ahhoz, hogy az oktatás hátránykompenzációs szerepe már az általános iskolai szakaszban erősödjön, gyökeresen újra kellene gondolni azt a rendszert, amit 2010 után kiépítettek. A kilencosztályos iskola ötlete csak alibifoci. Ráadásul én azért is rettegek a bevezetésétől, mert ha a jelenlegi kormány kezd el ilyen horderejű átszervezést menedzselni, abból hatalmas káosz lesz. Eddig kétévente lépett meg hasonló mértékű átalakításokat, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy képtelen bármit jól levezényelni. Egyelőre az sem jutott eszébe, hogy ha – mint állítólag tervezi – 2016-tól felmenő rendszerben vezetik be a kilencosztályos általánost, akkor lesz egy olyan év, amikor senki sem lép be a középfokú oktatásba, a következő évben pedig senki sem lesz másodikos.
A teljes interjút a HVG oldalán olvashatjátok, kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
