Hatalmas káosz: a szakiskolába kerülők alapkészségei drámai mértékben fejletlenek

Radó Péter kutató, egyetemi oktató szerint a kilencosztályos iskola ötlete csak alibifoci. Ráadásul fél a bevezetésétől is, mert „ha a jelenlegi kormány kezd el ilyen horderejű átszervezést menedzselni, abból hatalmas káosz lesz. Eddig kétévente lépett meg hasonló mértékű átalakításokat, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy képtelen bármit jól levezényelni” - mondta a HVG-nek.

  • Eduline
euroskills

Évek óta nehéz Magyarországon jó szakmunkást találni, vagyis ami eddig volt, az is hibás koncepciónak bizonyult. Miért?

A szakiskola jó ideje ülepítőedényként működik. Mindig is elképesztő volt a szelekció a magyar oktatási rendszerben, és már a nyolcvanas években készült szociológiai kutatásokból is az derült ki, hogy családi hátterük szerint kerülnek a tanulók egyik vagy másik iskolatípusba. A kilencvenes években bevezetett fejkvótaalapú finanszírozás érdekeltséget teremtett, hogy minden gyereket beiskolázzanak, ennek az lett a vége, hogy az általános iskolában gyakorlatilag megszűnt a lemorzsolódás. A szakképzés viszont a hátrányos helyzetűek lerakóhelyévé vált. Az oktatáspolitika a hátránykompenzáció feladatával is terhelte a szakiskolákat, ekkor jött be a 2 + 2 éves képzés. Később, a kudarcok hatására, ezt az elvárást az oktatásirányítás gyengítette. 2010-ben aztán az új kormány teljesen lebutította a szakképzést, kimondva, hogy annak egyetlen feladata van: a szakmára felkészíteni a fiatalokat. Emiatt mennyiségi értelemben a szakmunkásképzés kibocsátása bőséges ugyan, de minőségi értelemben brutális a hiány. Főleg azért, mert a szakiskolába kerülők alapkészségei drámai mértékben fejletlenek. A tizedikes szakmunkástanulók átlagos szövegértési szintje alacsonyabb, mint az általános iskolák hatodikosaié. Az általános iskola végén ugyanis sosem voltak kimeneti elvárások, a bizonyítvány csak azt igazolja, hogy valaki sokat ült iskolában. Utána a szakiskola végén, általános kompetenciák tekintetében ugyanez a helyzet.

Mit oldana meg a kilencosztályos általános iskola? Javítana a mai gyér alapkészségeken?

Az egész ötlet éppen ebből a kudarcból fakad. Amióta az NGM elkezdte átvenni az iskolarendszerű szakképzést, nagy a nyomás a kormányra, hogy kezdjen valamit a szakképzés színvonalával. Az erőforrástárca bugyuta válasza ez a kilencedik év az alapfokú oktatásban, mondván: annyival több idő jusson az alapkészségekre. Pedig ahhoz, hogy az oktatás hátránykompenzációs szerepe már az általános iskolai szakaszban erősödjön, gyökeresen újra kellene gondolni azt a rendszert, amit 2010 után kiépítettek. A kilencosztályos iskola ötlete csak alibifoci. Ráadásul én azért is rettegek a bevezetésétől, mert ha a jelenlegi kormány kezd el ilyen horderejű átszervezést menedzselni, abból hatalmas káosz lesz. Eddig kétévente lépett meg hasonló mértékű átalakításokat, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy képtelen bármit jól levezényelni. Egyelőre az sem jutott eszébe, hogy ha – mint állítólag tervezi – 2016-tól felmenő rendszerben vezetik be a kilencosztályos általánost, akkor lesz egy olyan év, amikor senki sem lép be a középfokú oktatásba, a következő évben pedig senki sem lesz másodikos.

A teljes interjút a HVG oldalán olvashatjátok, kattintsatok ide.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.