Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Radó Péter kutató, egyetemi oktató szerint a kilencosztályos iskola ötlete csak alibifoci. Ráadásul fél a bevezetésétől is, mert „ha a jelenlegi kormány kezd el ilyen horderejű átszervezést menedzselni, abból hatalmas káosz lesz. Eddig kétévente lépett meg hasonló mértékű átalakításokat, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy képtelen bármit jól levezényelni” - mondta a HVG-nek.

Évek óta nehéz Magyarországon jó szakmunkást találni, vagyis ami eddig volt, az is hibás koncepciónak bizonyult. Miért?
A szakiskola jó ideje ülepítőedényként működik. Mindig is elképesztő volt a szelekció a magyar oktatási rendszerben, és már a nyolcvanas években készült szociológiai kutatásokból is az derült ki, hogy családi hátterük szerint kerülnek a tanulók egyik vagy másik iskolatípusba. A kilencvenes években bevezetett fejkvótaalapú finanszírozás érdekeltséget teremtett, hogy minden gyereket beiskolázzanak, ennek az lett a vége, hogy az általános iskolában gyakorlatilag megszűnt a lemorzsolódás. A szakképzés viszont a hátrányos helyzetűek lerakóhelyévé vált. Az oktatáspolitika a hátránykompenzáció feladatával is terhelte a szakiskolákat, ekkor jött be a 2 + 2 éves képzés. Később, a kudarcok hatására, ezt az elvárást az oktatásirányítás gyengítette. 2010-ben aztán az új kormány teljesen lebutította a szakképzést, kimondva, hogy annak egyetlen feladata van: a szakmára felkészíteni a fiatalokat. Emiatt mennyiségi értelemben a szakmunkásképzés kibocsátása bőséges ugyan, de minőségi értelemben brutális a hiány. Főleg azért, mert a szakiskolába kerülők alapkészségei drámai mértékben fejletlenek. A tizedikes szakmunkástanulók átlagos szövegértési szintje alacsonyabb, mint az általános iskolák hatodikosaié. Az általános iskola végén ugyanis sosem voltak kimeneti elvárások, a bizonyítvány csak azt igazolja, hogy valaki sokat ült iskolában. Utána a szakiskola végén, általános kompetenciák tekintetében ugyanez a helyzet.
Mit oldana meg a kilencosztályos általános iskola? Javítana a mai gyér alapkészségeken?
Az egész ötlet éppen ebből a kudarcból fakad. Amióta az NGM elkezdte átvenni az iskolarendszerű szakképzést, nagy a nyomás a kormányra, hogy kezdjen valamit a szakképzés színvonalával. Az erőforrástárca bugyuta válasza ez a kilencedik év az alapfokú oktatásban, mondván: annyival több idő jusson az alapkészségekre. Pedig ahhoz, hogy az oktatás hátránykompenzációs szerepe már az általános iskolai szakaszban erősödjön, gyökeresen újra kellene gondolni azt a rendszert, amit 2010 után kiépítettek. A kilencosztályos iskola ötlete csak alibifoci. Ráadásul én azért is rettegek a bevezetésétől, mert ha a jelenlegi kormány kezd el ilyen horderejű átszervezést menedzselni, abból hatalmas káosz lesz. Eddig kétévente lépett meg hasonló mértékű átalakításokat, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy képtelen bármit jól levezényelni. Egyelőre az sem jutott eszébe, hogy ha – mint állítólag tervezi – 2016-tól felmenő rendszerben vezetik be a kilencosztályos általánost, akkor lesz egy olyan év, amikor senki sem lép be a középfokú oktatásba, a következő évben pedig senki sem lesz másodikos.
A teljes interjút a HVG oldalán olvashatjátok, kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.