Hatalmas botrány robbant ki egy transznemű diák ügye miatt

Az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság hétfőn közölte: nem akar foglalkozni a transznemű diákok vécéhasználatának ügyeivel. Az Obama-kormány más állásponton volt.

  • MTI

A legfelsőbb bíróságnak - amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be - márciusban kellett volna tárgyalnia a virginiai Gavin Grimm ügyét, de visszautalta azt alacsonyabb szintre, egy fellebbviteli bírósághoz. A bíróság bejelentette: nem akar azzal foglalkozni, hogy a virginiai transznemű fiú használhatja-e az iskola fiúknak fenntartott mosdóját.

A 17 éves Gavin Grimm lánynak született, de iskolásként már fiúként azonosította magát, és az oktatási intézményben - Barack Obama előző elnök rendeletének megfelelően - lehetővé is tették neki, hogy transzneműként a fiúk toalettjét használhassa. Több szülő tiltakozása nyomán azonban az iskola vezetősége közölte vele, hogy csakis az "uniszex" mosdót használhatja. Grimm pert indított, a legfelsőbb bíróságig ment, arra hivatkozva, hogy ezzel lényegében kirekesztik őt fiú osztálytársai közül, s az uniszex mosdó használata kompromisszum, ő pedig nem kompromisszumos megoldást akar, hanem a jogait.

"Én nem uniszex vagyok, hanem fiú" - szögezte le. Álláspontját támogatta a többi között a baloldali Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) és más civil szervezetek.

Trump újra odacsapott, ezúttal a transznemű diákok járnak rosszul

A legfelsőbb bíróság döntése azt követően született, hogy már a mostani, Trump-kormány februárban semmisnek mondta ki Obama kormányának korábbi szövetségi irányelvét, a transzneműek jogairól. Az Obama-adminisztráció ugyanis kötelezte az állami intézményeket - köztük az iskolákat is -, hogy mindenki számára biztosítaniuk kell annak a mosdónak a használatát, amilyet nem a születéskor adott biológiai neme, hanem a választott neme szerint szeretne használni. Az Obama utasítását ellenző - és végre nem hajtó - intézményeknek a szövetségi támogatás megvonását helyezték kilátásba.

A legfelsőbb bíróság még októberben, az elnökválasztás előtt jelezte, hogy idén márciusban tart meghallgatást az ügyben. Hétfői döntése egyúttal azt jelenti, hogy ebben a kérdésben egy-két éven belül valószínűleg nem lesz alkotmánybírósági állásfoglalás. A döntést visszalépésként értékelték a transzneműek jogainak hívei, akik azt remélték, hogy a legfelsőbb bíróság - két évvel azt követően, hogy alkotmányos jogként ismerte el az azonos neműek házasságát - a transzneműek ügyét is segíti majd.

A virginiai diákot képviselő ACLU megalázónak nevezte, konzervatív szervezetek viszont üdvözölték a legfelsőbb bíróság döntését.

Milliárdosok és politikusok iskolái: itt tanult Trump, Putyin és Merkel
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.