Nyílt levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy tanár, aki attól tart, a szakgimnáziumokba járó diákok jövőjét veszik el, ha tényleg csökkentik a közismereti tárgyakat, és a természettudományos órák számát is megvágják.
A tervek szerint ősztől a mostani szakközépiskolákat szakgimnáziumokká nevezik át. Bár még mindig nem tudni, milyen érdemi változásokat hoz ez, a tervek szerint alaposan csökkenne a közismereti- és a természettudományos tárgyak száma a szakmai tárgyak érdekében.
Sulyok Blanka, egy budapesti szakközépiskola magyar-német szakos tanára írt nyílt levelet az EMMI-nek, amiben a tervbe vett változtatások ellen szólal fel.
Mint írja: „Azért is szeretek itt tanítani, mert hihetetlenül sokszínű világ ez – számos diákunk épp különleges egyénisége miatt illeszkedik csak nehezen a(z egyre szűkülő) „rendszerbe”. Nincs nagyobb öröm annál, mint amikor felszínre bukkan a tehetség – és erre akkor van jó esély, ha több területen is kipróbálhatják magukat a fiatalok. Barbara, volt tanítványom, aki pár éve olyan gyönyörű képzelt riportot írt Paul Verlaine-nel, ma ösztöndíjas, kommunikáció szakos hallgató. Gergely néhány slam-szövege már nyomtatásban is megjelent. Dávid zenét szerez. Az idén érettségiző, több szempontból „problémás” osztályomból Zalán biológiából vizsgázik emelt szinten, Tamás pedig matematikából, és végül is nem faipari, hanem építészmérnöknek készül. Milyen szerencse, hogy ezeket a fiatalokat nem állították rá arra az egysíkú „életpályára”, mely talán – ha a tiltakozásunk nem talál értő fülekre, – a következő generációkra vár”.
„A szakképzésben tanul a magyar fiatalok két harmada. Ha elveszik a tanítványaink jövőjét, az ország jövőjét is elveszik. Ez nem praktikus. Nem szakszerű. Nem gazdaságos. Nem igazságos. És nem emberséges” – zárja a levelet.
Sulyok Blankával a hvg.hu készített korábban interjút, amit itt olvashattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
