Nyílt levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy tanár, aki attól tart, a szakgimnáziumokba járó diákok jövőjét veszik el, ha tényleg csökkentik a közismereti tárgyakat, és a természettudományos órák számát is megvágják.
A tervek szerint ősztől a mostani szakközépiskolákat szakgimnáziumokká nevezik át. Bár még mindig nem tudni, milyen érdemi változásokat hoz ez, a tervek szerint alaposan csökkenne a közismereti- és a természettudományos tárgyak száma a szakmai tárgyak érdekében.
Sulyok Blanka, egy budapesti szakközépiskola magyar-német szakos tanára írt nyílt levelet az EMMI-nek, amiben a tervbe vett változtatások ellen szólal fel.
Mint írja: „Azért is szeretek itt tanítani, mert hihetetlenül sokszínű világ ez – számos diákunk épp különleges egyénisége miatt illeszkedik csak nehezen a(z egyre szűkülő) „rendszerbe”. Nincs nagyobb öröm annál, mint amikor felszínre bukkan a tehetség – és erre akkor van jó esély, ha több területen is kipróbálhatják magukat a fiatalok. Barbara, volt tanítványom, aki pár éve olyan gyönyörű képzelt riportot írt Paul Verlaine-nel, ma ösztöndíjas, kommunikáció szakos hallgató. Gergely néhány slam-szövege már nyomtatásban is megjelent. Dávid zenét szerez. Az idén érettségiző, több szempontból „problémás” osztályomból Zalán biológiából vizsgázik emelt szinten, Tamás pedig matematikából, és végül is nem faipari, hanem építészmérnöknek készül. Milyen szerencse, hogy ezeket a fiatalokat nem állították rá arra az egysíkú „életpályára”, mely talán – ha a tiltakozásunk nem talál értő fülekre, – a következő generációkra vár”.
„A szakképzésben tanul a magyar fiatalok két harmada. Ha elveszik a tanítványaink jövőjét, az ország jövőjét is elveszik. Ez nem praktikus. Nem szakszerű. Nem gazdaságos. Nem igazságos. És nem emberséges” – zárja a levelet.
Sulyok Blankával a hvg.hu készített korábban interjút, amit itt olvashattok.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
