Nyílt levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy tanár, aki attól tart, a szakgimnáziumokba járó diákok jövőjét veszik el, ha tényleg csökkentik a közismereti tárgyakat, és a természettudományos órák számát is megvágják.
A tervek szerint ősztől a mostani szakközépiskolákat szakgimnáziumokká nevezik át. Bár még mindig nem tudni, milyen érdemi változásokat hoz ez, a tervek szerint alaposan csökkenne a közismereti- és a természettudományos tárgyak száma a szakmai tárgyak érdekében.
Sulyok Blanka, egy budapesti szakközépiskola magyar-német szakos tanára írt nyílt levelet az EMMI-nek, amiben a tervbe vett változtatások ellen szólal fel.
Mint írja: „Azért is szeretek itt tanítani, mert hihetetlenül sokszínű világ ez – számos diákunk épp különleges egyénisége miatt illeszkedik csak nehezen a(z egyre szűkülő) „rendszerbe”. Nincs nagyobb öröm annál, mint amikor felszínre bukkan a tehetség – és erre akkor van jó esély, ha több területen is kipróbálhatják magukat a fiatalok. Barbara, volt tanítványom, aki pár éve olyan gyönyörű képzelt riportot írt Paul Verlaine-nel, ma ösztöndíjas, kommunikáció szakos hallgató. Gergely néhány slam-szövege már nyomtatásban is megjelent. Dávid zenét szerez. Az idén érettségiző, több szempontból „problémás” osztályomból Zalán biológiából vizsgázik emelt szinten, Tamás pedig matematikából, és végül is nem faipari, hanem építészmérnöknek készül. Milyen szerencse, hogy ezeket a fiatalokat nem állították rá arra az egysíkú „életpályára”, mely talán – ha a tiltakozásunk nem talál értő fülekre, – a következő generációkra vár”.
„A szakképzésben tanul a magyar fiatalok két harmada. Ha elveszik a tanítványaink jövőjét, az ország jövőjét is elveszik. Ez nem praktikus. Nem szakszerű. Nem gazdaságos. Nem igazságos. És nem emberséges” – zárja a levelet.
Sulyok Blankával a hvg.hu készített korábban interjút, amit itt olvashattok.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
