Ilyen az, amikor egy apró közösség csodát tesz az iskolával

A szlovák határhoz közeli, 670 lakosú Göncruszkán megszűnt az állami oktatás, a helyi református gyülekezet azonban úgy döntött, átveszi az államtól az üresen maradt épületet, nyolc éve 16 diákkal újranyitották az iskolát. Ma már több mint 170 gyerek tanul az intézményben - írja a 24.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté

A 24.hu cikkében az áll, az iskolában a zeneoktatásra nagy hangsúlyt fektetnek, az osztálytermekben beszélgetősarkokat hoztak létre, ahová félre lehet vonulni egyedül vagy többen, a jelképes igazgatói iroda nem több egy folyosóra kitett asztalnál, ami körül a szünetben rohangálnak a gyerekek, és bármikor odaléphetnek az igazgató úrhoz.

A beiskolázásánál mindig figyelnek arra, hogy kerüljön az osztályba telepi környezetből érkező gyerek, fogyatékkal élő, és olyan is, aki a nevelőszülői hálózatból jön, az iskola alapítása előtt hosszan tanulmányoztak iskolákat olyan európai térségekben, amelyek hasonló kihívásokkal küzdenek.

A fejlesztések túlnyomó részét nem állami vagy EU-s pályázatokból fedezik, hanem a mézből. A gyülekezet ugyanis saját méhészetet tart fent, amelyből évente tizenötezer üveg első osztályú méz készül. Apja váratlan halála után, Sohajda megörökölte a 26 méhcsaládot, amelyet a gyülekezetnek adott, hogy majd közösen kitanulják, a mézet meg szépen elosztogatják a nagycsaládosok és idősek között. Ám már az első évben azonban rögtön akkora lett a termés, hogy eladták a fölösleget, ebből a pénzből fedezték az első ösztöndíjprogramot, szerveztek gyerektábort.

Diákok tízezrei menekülnek az állami iskolákból

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Az elmúlt hat évben majdnem a duplájára, 112 500-ról több mint 204 ezerre nőtt az egyházi iskolákban tanuló diákok száma - írja pénteki számában a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.