A közszférában a bérek januári, 20 százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének...
A közszférában a bérek januári, 20 százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték pedagógus szakszervezetek vasárnap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott pedagógusnapi demonstráción.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. Cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani – mondta, hozzátéve: ugyanakkor attól tartanak, hogy az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a „pedagógustársadalom kannibalizmusa árán” kívánják előteremteni.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a demonstráción azt hangsúlyozta, nem hagyják tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, "az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek". Szerinte, ha nem halasztják el a köznevelési és a szakképzésről szóló törvény bevezetését, azzal "jóvátehetetlen károkat okoznak".
A köznevelési törvény számos pontját "hiányosnak, zavarosnak" nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük.
Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. A kormány célja, hogy a gyermeknevelés az állam kezébe kerüljön, hogy "hatalomhoz hű állampolgárokat" neveljenek a pedagógusok - tette hozzá.
Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke elmondta, nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Felhívta a figyelmet arra: mivel az iskolaigazgatók nem tudnak felkészülni a jogszabály bevezetésére, ezért azt el kell halasztani.
Úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a pedagógusok "robotok legyenek", akiknek végre kell hajtaniuk a "központi agy" által kiadott utasításokat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését a költségvetés állapota 2013. szeptember 1-jétől nem teszi majd lehetővé.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni.
Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a "jogfosztástól".
A rendezvény végén Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára felolvasta azt a kormánynak szóló, a követeléseiket tartalmazó petíciót, amelyet az öt szakszervezet képviselői adtak át az oktatási államtitkárság két politikai tanácsadójának, utóbbiak pedig rózsákat nyújtottak át pedagógusnap alkalmából az öt szakszervezeti vezetőnek.
A petícióban egyebek között követelik, hogy a kormány kezdeményezze a köznevelésről szóló törvény és hozzá kapcsolódóan a szakképzésről szóló törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását, az ehhez szükséges törvénymódosításokat pedig haladéktalanul nyújtsa be az Országgyűlésnek.
Szerepel továbbá a dokumentumban, hogy a szakszervezetek közreműködésével a kormány tekintse át a foglalkoztatás szabályait és a pedagógus- életpályamodell rendelkezéseit, utóbbi bevezetése és a közalkalmazotti bértábla emelése pedig ne függjön létszámleépítésektől és munkateher-növekedéstől. Követelik ezenkívül a közszféra egészében a legalább 20 százalékos illetményemelést január 1-jétől.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
