Furcsa események a szakképzést irányító hivatalnál

Vezető pozícióban lévő emberek mondtak fel, miután egy szakmai- végzettség és tapasztalat nélküli jogász-közgazdászt neveztek ki a hivatal élére.

  • Eduline

Nincs szakképzéssel vagy felnőttképzéssel kapcsolatos végzettsége a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) új vezetőjének, Kanzsalics Eszternek - derítette ki a Magyar Nemzet.

Az NSZFH nemrég kinevezett vezetőjének önéletrajzát azután tette közzé a tárca, hogy a lap közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Korábban a lap úgy értesült, 36-40 munkatárs mondott fel a szakképzést irányító állami szervnél, állítólag azért, mert nem értették meg egymást az új vezetéssel. A távozók közül többen vezető beosztásban voltak a hivatalnál.

Más változás is történt a közelmúltban a szakképzés irányításában. Az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár pozícióját eddig betöltő Odrobina László helyére nemrég a Klik éléről távozó Pölöskei Gábornét nevezték ki.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.