Február 12-ig jelentkeznetek kell a középiskolákba, ezután jönnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák, majd április 26-án kiderül, hol folytathatjátok szeptembertől az iskolát.
Január 21-én azok is megírták a pótfelvételit, akik lemaradtak a január 16-i központi középiskolai írásbeliről - az eredményeket február 4-én küldik ki az iskolák a diákoknak.
A következő teendőtök az iskolaválasztás, február 12-ig kell elküldenetek a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az általános iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél viszont előfordulhat, hogy egyénileg kell ezt megoldaniuk.
| Még több hasznos infó |
Hibás volt egy felvételi kérdés, érdemes reklamálni Sírva jöttek ki a diákok: kellemetlen meglepetést okozott a középiskolai felvételi |
A jelentkezések beérkezése után, február 16. és március 4. között tartják a szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat. Ezek nem központiak, mindig az adott középiskolában szervezik, így előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell - attól függően, hogy hány középiskolába jelentkeztetek. Ezt követően minden középiskola a saját pontszámítási szabályai szerint rangsorolja a jelentkezőit, a végső eredményt az egyeztetett felvételi jegyzék alapján küldik ki a középiskolák, április 26-án.
Azok, akiket nem vettek fel sehova, rendkívüli felvételi eljáráson vesznek majd részt. Ekkor azokba az iskolákba jelentkezhettek, amelyek a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 2. és 13. között tartják. A középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
