Fontos határidő: már csak két hétig jelentkezhettek középiskolába

Február 12-ig jelentkeznetek kell a középiskolákba, ezután jönnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák, majd április 26-án kiderül, hol folytathatjátok szeptembertől az iskolát.

  • Eduline
Shutterstock

Január 21-én azok is megírták a pótfelvételit, akik lemaradtak a január 16-i központi középiskolai írásbeliről - az eredményeket február 4-én küldik ki az iskolák a diákoknak.

A következő teendőtök az iskolaválasztás, február 12-ig kell elküldenetek a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az általános iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél viszont előfordulhat, hogy egyénileg kell ezt megoldaniuk.

Még több hasznos infó

Hibás volt egy felvételi kérdés, érdemes reklamálni

Sírva jöttek ki a diákok: kellemetlen meglepetést okozott a középiskolai felvételi

Meg tudod oldani a negyedikesek matekfelvételijét?

A jelentkezések beérkezése után, február 16. és március 4. között tartják a szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat. Ezek nem központiak, mindig az adott középiskolában szervezik, így előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell - attól függően, hogy hány középiskolába jelentkeztetek. Ezt követően minden középiskola a saját pontszámítási szabályai szerint rangsorolja a jelentkezőit, a végső eredményt az egyeztetett felvételi jegyzék alapján küldik ki a középiskolák, április 26-án.

Azok, akiket nem vettek fel sehova, rendkívüli felvételi eljáráson vesznek majd részt. Ekkor azokba az iskolákba jelentkezhettek, amelyek a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 2. és 13. között tartják. A középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.