Figyelem! Ezt a dátumot nem szabad elfelejteni jövő héten

Március 16-án és 17-én változtathatjátok meg a középiskolai felvételin megjelölt intézmények és tagozatok sorrendjét. A középiskoláknak március 11-ig kellett nyilvánosságra hozniuk a felvételi jegyzéket, amelyből a jelentkezők összpontszáma és az intézményi rangsorban elfoglalt helyük is szerepel.

  • Eduline
hvg.hu

Legkésőbb március 11-ig kellett a középiskoláknak honlapjukon nyilvánosságra hozniuk a saját felvételi jegyzéküket: ebben szerepel a jelentkezők összpontszáma és az intézmény által összeállított rangsorban elfoglalt helyük is.

Ha az eredmény láttán úgy döntötök, hogy megváltoztatjátok az eredetileg megjelölt középiskolák és tagozatok sorrendjét, ki kell töltenetek az ún. módosító tanulói adatlapot, és el kell küldenetek a Felvételi Központba.

A 2015-ös központi írásbeli feladatsorai és megoldásai
A négyosztályos középiskolák központi felvételi feladatsorait és a megoldásokat itt nézhetitek meg, a hatosztályos gimnáziumok felvételijét és javítókulcsát itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumok anyagaiért pedig kattintsatok ide.

A sorrenden az általános iskolákban 2015. március 16-án és 17-én módosíthattok. Azoknak, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkeztek, és a jelentkezési lapot önállóan küldték el a Felvételi Központba, a módosítást is önállóan kell elintézniük - a módosító tanulói adatlapot itt, a 9-10. oldalon találjátok (a további tudnivalókat pedig a 3. oldalon).

Változtathattok a tanulmányi területek - vagyis a tagozatok - sorrendjén, de új intézményt ilyenkor már nem lehet megjelölni, és tanulmányi területet sem lehet törölni. Új területet viszont felvehettek a listára (a korábban megjelölt középiskolákban), ehhez azonban előzetesen egyeztetnetek kell az intézménnyel. Mikor derül ki, hogy felvettek-e, és mikor kell beiratkozni? A középiskolai felvételi összes dátumát itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.