Áprilisban minden diáknak le kell futnia a Cooper-tesztet - országos felmérés

Idén első alkalommal az összes közép-, szak- és általános iskolás edzettségét felmérik április 3. és május 28. között. 1 millió 200 ezer tanuló fizikai állapotát tesztelik Cooper-teszttel, fekvőtámasszal, orvosi vizsgálattal.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Bár már 1996 óta jogszabály mondja ki, hogy évente kétszer fel kell mérni a tanulók fizikai állapotát, teljes körű felmérést most először végeznek, eddig csak a diákok egészségügyi állapotát vizsgálták.

Az eredményekből most sem készül országos összesítés, a vizsgálat célja, hogy az adott iskola testnevelőtanárai megismerhessék tanítványaik fizikai állapotát. Arra, hogy hogyan kell tesztelni a diákok fizikai állapotát, nincs központilag meghatározott módszer, az iskolák nagy része valószínűleg a korábban is alkalmazott Cooper-tesztet, illetve a Hungarofit- és Eurofit-felméréseket fogja használni.

A Hungarofit- és Eurofit-felmérések a Cooper-teszttel kezdődnek – a diákoknak 12 percig kell futniuk. Ezt a helyből távolugrás követi, a harmadik és a negyedik gyakorlat a felülés és a fekvőtámasz, az utolsó pedig egy hátizomgyakorlat: a földön hasaló diáknak kezét tarkóra téve kell felemelnie felsőtestét tíz centiméterre.

Hungarofit-felmérésen minden feladatra pontokat kapnak a tanulók - összesen 140-et, ebből 77-et a Cooper-tesztre -, ezzel jellemzik fizikai állapotukat. A skála hétfokú, az első az „igen gyenge”, míg a hetedik az élsportolókra jellemző „extra”. Már a harmadik, „jó” szint elérésére is csak azoknak van esélyük, akik heti két-három alkalommal mozognak.

Az Eurofit-felmérés a Hungarofit kibővített változata: része egy egyensúlyi teszt és egy orvosi vizsgálat is: a diákok testmagasságát, testsúlyát, testtömegindexét, az izom- és a zsírszövetek arányát mérik.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.