Idén első alkalommal az összes közép-, szak- és általános iskolás edzettségét felmérik április 3. és május 28. között. 1 millió 200 ezer tanuló fizikai állapotát tesztelik Cooper-teszttel, fekvőtámasszal, orvosi vizsgálattal.
Bár már 1996 óta jogszabály mondja ki, hogy évente kétszer fel kell mérni a tanulók fizikai állapotát, teljes körű felmérést most először végeznek, eddig csak a diákok egészségügyi állapotát vizsgálták.
Az eredményekből most sem készül országos összesítés, a vizsgálat célja, hogy az adott iskola testnevelőtanárai megismerhessék tanítványaik fizikai állapotát. Arra, hogy hogyan kell tesztelni a diákok fizikai állapotát, nincs központilag meghatározott módszer, az iskolák nagy része valószínűleg a korábban is alkalmazott Cooper-tesztet, illetve a Hungarofit- és Eurofit-felméréseket fogja használni.
A Hungarofit- és Eurofit-felmérések a Cooper-teszttel kezdődnek – a diákoknak 12 percig kell futniuk. Ezt a helyből távolugrás követi, a harmadik és a negyedik gyakorlat a felülés és a fekvőtámasz, az utolsó pedig egy hátizomgyakorlat: a földön hasaló diáknak kezét tarkóra téve kell felemelnie felsőtestét tíz centiméterre.
A Hungarofit-felmérésen minden feladatra pontokat kapnak a tanulók - összesen 140-et, ebből 77-et a Cooper-tesztre -, ezzel jellemzik fizikai állapotukat. A skála hétfokú, az első az „igen gyenge”, míg a hetedik az élsportolókra jellemző „extra”. Már a harmadik, „jó” szint elérésére is csak azoknak van esélyük, akik heti két-három alkalommal mozognak.
Az Eurofit-felmérés a Hungarofit kibővített változata: része egy egyensúlyi teszt és egy orvosi vizsgálat is: a diákok testmagasságát, testsúlyát, testtömegindexét, az izom- és a zsírszövetek arányát mérik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
