Több mint 7000 horvátországi pedagógus írta alá eddig azt a petíciót, amely szélesebb fegyelmezési jogköröket követel...
Több mint 7000 horvátországi pedagógus írta alá eddig azt a petíciót, amely szélesebb fegyelmezési jogköröket követel a rendbontó diákokkal szemben - közölte a Jutarnji list horvát napilap szerdán.
Ugató, röfögő, köpködő diákokról, sokkoló, bizarr iskolai rendbontások egész soráról számoltak be az újságnak névvel vagy név nélkül nyilatkozó tanárok. Szerintük egyre több pedagógusnak okoz gondot a fegyelem fenntartása az órán.
"Magam is rosszcsont voltam diákkoromban, de ami manapság történik, az egy teljes mértékű értékrendvesztés: senkit és semmit nem tartanak tiszteletben" - mondta a lapnak Sanja Lukic zágrábi kémiatanárnő, akinek felhívása nyomán több pedagógus közzétette tapasztalatait egy internetes fórumon.
A történetek a többi között órán ittasan szunyókáló, körmöt lakkozó, szitkozódó, üvöltöző, társaikkal, tanáraikkal erőszakosan viselkedő, ollóval, körzővel támadó diákokra hívják fel a figyelmet.
Az egyik tanárnő szerint az intőnek nincs foganatja, óráról kiküldeni a rendbontót viszont nem szabad. Sok körzeti iskolában nincs pszichológus, s ahol van, ott jutalmazásként éli meg a problémás diák, ha tanóra helyett szakemberhez küldik elbeszélgetésre - magyarázta a helyzetet az oktató a lapban.
Sok tanár inkább hallgat a gondokról, mert ha panaszkodik, előfordul, hogy őt tartják alkalmatlannak a pedagógusi pályára. Van olyan tanár, aki tehetetlenségében inkább felmond, a problémás esetek egyre szaporodnak - derül ki a cikkből.
A tanárok egyesülete októberben tette közzé szakmai honlapján azt a petíciót, amelyben a pedagógusok hatékonyabb fegyelmezési rendszert javasolnak. A többi között azt kérik, hogy a tanárnak legyen joga kiküldeni az óráról, vagy akár az iskolalátogatástól eltiltani egy-két napra a rendbontó diákot. Szerintük a rendbontások következtében sérül a tanulni vágyó diákok egyik alapvető joga, a tanuláshoz való jog.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
