Fellázadtak a tanárok a köpködő diákok ellen

Több mint 7000 horvátországi pedagógus írta alá eddig azt a petíciót, amely szélesebb fegyelmezési jogköröket követel...

  • MTI

Több mint 7000 horvátországi pedagógus írta alá eddig azt a petíciót, amely szélesebb fegyelmezési jogköröket követel a rendbontó diákokkal szemben - közölte a Jutarnji list horvát napilap szerdán.

Ugató, röfögő, köpködő diákokról, sokkoló, bizarr iskolai rendbontások egész soráról számoltak be az újságnak névvel vagy név nélkül nyilatkozó tanárok. Szerintük egyre több pedagógusnak okoz gondot a fegyelem fenntartása az órán.

"Magam is rosszcsont voltam diákkoromban, de ami manapság történik, az egy teljes mértékű értékrendvesztés: senkit és semmit nem tartanak tiszteletben" - mondta a lapnak Sanja Lukic zágrábi kémiatanárnő, akinek felhívása nyomán több pedagógus közzétette tapasztalatait egy internetes fórumon.

A történetek a többi között órán ittasan szunyókáló, körmöt lakkozó, szitkozódó, üvöltöző, társaikkal, tanáraikkal erőszakosan viselkedő, ollóval, körzővel támadó diákokra hívják fel a figyelmet.

Az egyik tanárnő szerint az intőnek nincs foganatja, óráról kiküldeni a rendbontót viszont nem szabad. Sok körzeti iskolában nincs pszichológus, s ahol van, ott jutalmazásként éli meg a problémás diák, ha tanóra helyett szakemberhez küldik elbeszélgetésre - magyarázta a helyzetet az oktató a lapban.

Sok tanár inkább hallgat a gondokról, mert ha panaszkodik, előfordul, hogy őt tartják alkalmatlannak a pedagógusi pályára. Van olyan tanár, aki tehetetlenségében inkább felmond, a problémás esetek egyre szaporodnak - derül ki a cikkből.

A tanárok egyesülete októberben tette közzé szakmai honlapján azt a petíciót, amelyben a pedagógusok hatékonyabb fegyelmezési rendszert javasolnak. A többi között azt kérik, hogy a tanárnak legyen joga kiküldeni az óráról, vagy akár az iskolalátogatástól eltiltani egy-két napra a rendbontó diákot. Szerintük a rendbontások következtében sérül a tanulni vágyó diákok egyik alapvető joga, a tanuláshoz való jog.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.