Felháborodott szülők és tanárok, új helyesírás és korrupciós nyomozás a hét hírei

Vegyes hetet zártunk: hat egyetem került a legelismertebb nemzetközi egyetemi rangsorra, közben kiderült, hogy sorozatos nemi erőszak történhetett egy budapesti befogadó otthonban.

  • Eduline

Lejárt a türelmi idő, szeptembertől az új helyesírási szabályok érvényesek. Szakértő nyelvészek szerint nem lesz bonyolult az átállás, de van néhány furcsa változás. Például az ésszerűt a jövőben észszerűnek kell írjuk. További szabályok itt:

Ingyenes nyelvtanfolyamot hirdetett a kormány, ráadásul nagyon kevés megkötéssel, így akár már idén tízezren megkezdhetik a kis- és középvállalkozási vezető képzést. A névből is kiderül, hogy elsősorban ebben a körben szeretnék fejleszteni a vállalkozók nyelvtudását, alap és középfokon egyaránt. Részletek itt.

Egy budapesti nevelőotthonban kényszerítettek szexre 9-13 éves gyerekeket a nevelők. Akadtak olyanok, akik még az ereiket is felvágták, csak elhagyhassák az otthont. A történtek az eddigi információk szerint 15 gyereket érintenek. A megdöbbentő részletekről az otthon egyik lakója számolt be.

Ismét kiéleződni látszik a vita a pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány között. Egy korábbi ígéret szerint az idős, nyugdíjhoz közel álló pedagógusokat automatikusan felminősítették volna Ped II. fokozatban, ami magasabb fizetést is jelentett volna, ám 1400 tanár mégis pórul járt és nem kapja meg az emelést sem. A kormány szerint az átminősítés minden részlete tiszta volt, de találtunk benne egy csavart.

A korábbiakhoz képest még két egyetem csatlakozott a legelismertebb nemzetközi rangsorhoz, a QS-listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is a 701+ helyezést érte el. A legjobb egyetemünk a Szegedi Tudományegyetem, a többiek azonban inkább csak hátrébb csúsztak.

Ilyen sok panaszra alig emlékezhet Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, mint ami az idei tanév elején futott be hivatalába. A problémák gyökerét az állami szerepvállalásban és reformintézkedésben látja, pontosabban annak elhúzódásában, ami megnehezíti a diák, az iskola és a szülő helyzetét is.

Egy újabb igazgatóváltási botrány borzolja a kedélyeket Tatabányán, ahol ismét egy fideszes képviselőt neveztek ki a tantestület többségének, valamint a diákok többségének akarata ellenére. 12 tanár mondott fel eddig az igazgató miatt.

Korrupciógyanús történetekkel állt elő még a nyár folyamán Török Márk, az SZTE EHÖK elnöke, amikor az egyetem 12 karának dékánjai szólították fel a távozásra. Török visszavágására a Párbeszéd Magyarországért párt csapott rá, így feljelentést tettek a történetek kivizsgálása érdekében, amely most nyomozati szakaszba lépett. Ugyanakkor hozzátették, hogy Töröknek is mennie kellene.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.