A tervezett tempóban készülnek a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásához szükséges rendeletek, ellentétben a...
Mint írták, "a szakszervezetek érthetetlen módon azon versengenek, hogy ki tud minden alapot nélkülöző kijelentésekkel nagyobb bizonytalanságot és félelmet kelteni a pedagógusok körében". Nem létező késedelemről, többletkiadásokról, káoszról és pedagóguselbocsátásokról beszélnek azok az "érdekvédők", akik asszisztáltak a szocialista-liberális kormányok ámokfutásához - fogalmaztak.
Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, az önkormányzatok a jövőben is abban lesznek érdekeltek, hogy a településen élő gyermekek a lehető legjobb körülmények között tanulhassanak, ezért "tisztességből, emberségből, a szakma iránti becsületből ideje lenne a félelemkeltő hecckampányt befejezni".
Rámutattak: a köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy az osztály- és csoportszámok, illetve az intézmény egyéb feladatai, speciális jellege alapján hány pedagógusra van szükség. Hangsúlyozták: bár az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógus kell a jövőben, a helyzetet az Emmi oktatásért felelős államtitkársága a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja megoldani, nem pedig elbocsátásokkal.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását. Ezt részben a fenntartóváltással magyarázta, mert - mint mondta - a járásokhoz kerülő iskolák esetén a tankerületek a kisebb tanulói létszámmal működő intézményeiket átcsoportosítják, aztán kiürítik és bezárják majd. A PSZ elnöke szerint az elbocsátást támasztja alá a kötelező óraszám emelése, továbbá a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
