A tervezett tempóban készülnek a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásához szükséges rendeletek, ellentétben a...
Mint írták, "a szakszervezetek érthetetlen módon azon versengenek, hogy ki tud minden alapot nélkülöző kijelentésekkel nagyobb bizonytalanságot és félelmet kelteni a pedagógusok körében". Nem létező késedelemről, többletkiadásokról, káoszról és pedagóguselbocsátásokról beszélnek azok az "érdekvédők", akik asszisztáltak a szocialista-liberális kormányok ámokfutásához - fogalmaztak.
Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, az önkormányzatok a jövőben is abban lesznek érdekeltek, hogy a településen élő gyermekek a lehető legjobb körülmények között tanulhassanak, ezért "tisztességből, emberségből, a szakma iránti becsületből ideje lenne a félelemkeltő hecckampányt befejezni".
Rámutattak: a köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy az osztály- és csoportszámok, illetve az intézmény egyéb feladatai, speciális jellege alapján hány pedagógusra van szükség. Hangsúlyozták: bár az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógus kell a jövőben, a helyzetet az Emmi oktatásért felelős államtitkársága a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja megoldani, nem pedig elbocsátásokkal.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását. Ezt részben a fenntartóváltással magyarázta, mert - mint mondta - a járásokhoz kerülő iskolák esetén a tankerületek a kisebb tanulói létszámmal működő intézményeiket átcsoportosítják, aztán kiürítik és bezárják majd. A PSZ elnöke szerint az elbocsátást támasztja alá a kötelező óraszám emelése, továbbá a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár is.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
