Idén 38,5 milliárd forinttal jut több pedagógusbérre az állami központi költségvetésből, mint tavaly, és a pedagógus II. fokozatba, illetve mesterpedagógus fokozatba lépők januári fizetése már tartalmazza a béremelést - közölte a köznevelési államtitkárság csütörtökön az MTI-vel.
Az államtitkárság tájékoztatása szerint az állam a pedagógusok bérére 2012-höz képest 2013-ban 32,5 milliárd forinttal, 2013-hoz képest 2014-ben pedig további 120,9 milliárd forinttal költött többet. 2015-ben pedig 38,5 milliárd forinttal jut több pedagógusbérre az állami központi költségvetésből, mint 2014-ben. A pedagógus előmeneteli rendszer és az ennek részét képező béremelés 2014 után 2015-ben is tovább folytatódik majd: 2015-ben átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye szeptembertől a 2014. évi októberben kézhez kapott bérhez képest.
A 2015. évihez hasonlóan 2016-ban és 2017-ben is lesz bérfejlesztés, amelyre a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet biztosít garanciát - tették hozzá.
Jelezték: a kormány a minőségi pedagógusi munka megbecsülésére különösen nagy hangsúlyt fektet. Ennek eredménye, hogy 2015 januárjától több mint 22 ezer pedagógus kerül be korábbi kiváló munkája, sikeres minősítése és a szakértői, szaktanácsadói feladatok vállalásának eredményeképpen pedagógus II. vagy mesterpedagógus fokozatba.
2015. január 1-jén 17 551 pedagógus került Pedagógus II. fokozatba, 5195 pedagógus pedig mesterpedagógus fokozatba került. Előbbinél a bérnövekedés 8 százalék a pedagógus I. kategória decemberi összegéhez képet, míg utóbbiban a bérnövekedés 25-30 százalék.
2016 januárjától a kormányzat szándékának megfelelően tovább folytatódik a pedagógus II. és a mesterpedagógus fokozatba átlépők számának növelése, és 2016. szeptember 1-jén is lesz általános, minden pedagógust érintő alapilletmény-emelés.
Kitértek arra is: 2014-ben egyszerűsített eljáráson vettek részt azok, akik 2015. január 1-jén pedagógus II. fokozatba kerültek. 2014-ben mesterpedagógusi minősítési eljáráson vettek részt azok, akik 2015. január 1-jétől mesterpedagógusként szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat látnak el. Mint írták: a 2015-ös minősítési tervbe azok a pedagógusok kerülhettek be, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlat vagy legalább 30 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek és saját döntésük alapján jelentkeztek. A minősítési tervbe való bekerülés csak azoknak a gyakornokoknak volt kötelező, akik 2015-ben érik el a két éves szakmai gyakorlatot - közölte az államtitkárság.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
