A hazafias és honvédelmi nevelés átgondolása nem jelenti új tantárgy bevezetését, "tartalomról, életérzésről" van szó, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is - jelentette ki a hétfői Magyar Időknek adott interjúban Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
Mint fogalmazott, a hatályos kerettantervek módosításánál fontosabb, hogy legkorábban 2019 szeptemberétől jön az új Nemzeti alaptanterv. Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a tavaszi törvénymódosítás során törvényi szintre emelkedett, hogy aki osztályfőnök, munkaközösséget vezet vagy a diákönkormányzatot segíti, annak két órát a tanítással lekötött idejébe bele kell számítani. Azt is tervezik, hogy a régebbi középiskolai történelmi atlaszokat még egy évig lehessen használni. Emlékeztetett: korábban úgy volt, hogy idén lehet utoljára, "de talán így könnyebb lesz az átmenet, több ilyen kérést kaptunk iskoláktól, amit megfogadunk, bár időközben elkészült az új atlasz".
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy terveik szerint pályaorientációs céllal tanévenként két napot igazolt hiányzásként lehet majd arra használni, hogy a tanulók két helyszínre, két munkahelyre is el tudjanak menni a 7. és 8., valamint a 10., 11. és 12. osztály során. A további tervek között említette, hogy a gyógytestnevelői feladatok ellátásával kapcsolatban feloldják a korábban tervezett szigorítást, amely szerint csak adott felsőoktatási szakon végzettek taníthatták volna ezt, aki szakirányú továbbképzést szerzett, az nem. Így továbbra is elegendő szakirányú végzettségű kolléga lesz ezen a területen - szögezte le. Jogszabályban is kimondják továbbá, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszerben csak a jogszerű foglalkoztatás számít bele a szakmai gyakorlatba.
Szintén újdonság, hogy a mesterpedagógusok útiköltség-elszámolásának felső küszöbét eltörlik, amikor az Oktatási Hivatalnak dolgoznak mások minősítési eljárásában. Maruzsa Zoltán - a Paulay Alapítványi Középiskolánál feltárt visszaélésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy terveik szerint a jövőben a felnőttoktatás keretében szervezett osztályozó vizsgákra a kormányhivatal minden esetben vizsgabiztost küld ki, ennek finanszírozását pedig az érintett intézmények viselik, amelyek tanulónként 5 ezer forintos eljárási díjat fizetnek majd.
Beszélt Maruzsa Zoltán arról is, hogy nehéz körülmények közötti tanításért többen kapnak majd pótlékot. Elmondása szerint ehhez az kell, hogy az érintett intézményben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az öt százalékot, és az adott pedagógus a munkájának legalább 50 százalékában képességkibontakoztató, integrációs felkészítő munkát végezzen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
