A hazafias és honvédelmi nevelés átgondolása nem jelenti új tantárgy bevezetését, "tartalomról, életérzésről" van szó, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is - jelentette ki a hétfői Magyar Időknek adott interjúban Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
Mint fogalmazott, a hatályos kerettantervek módosításánál fontosabb, hogy legkorábban 2019 szeptemberétől jön az új Nemzeti alaptanterv. Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a tavaszi törvénymódosítás során törvényi szintre emelkedett, hogy aki osztályfőnök, munkaközösséget vezet vagy a diákönkormányzatot segíti, annak két órát a tanítással lekötött idejébe bele kell számítani. Azt is tervezik, hogy a régebbi középiskolai történelmi atlaszokat még egy évig lehessen használni. Emlékeztetett: korábban úgy volt, hogy idén lehet utoljára, "de talán így könnyebb lesz az átmenet, több ilyen kérést kaptunk iskoláktól, amit megfogadunk, bár időközben elkészült az új atlasz".
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy terveik szerint pályaorientációs céllal tanévenként két napot igazolt hiányzásként lehet majd arra használni, hogy a tanulók két helyszínre, két munkahelyre is el tudjanak menni a 7. és 8., valamint a 10., 11. és 12. osztály során. A további tervek között említette, hogy a gyógytestnevelői feladatok ellátásával kapcsolatban feloldják a korábban tervezett szigorítást, amely szerint csak adott felsőoktatási szakon végzettek taníthatták volna ezt, aki szakirányú továbbképzést szerzett, az nem. Így továbbra is elegendő szakirányú végzettségű kolléga lesz ezen a területen - szögezte le. Jogszabályban is kimondják továbbá, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszerben csak a jogszerű foglalkoztatás számít bele a szakmai gyakorlatba.
Szintén újdonság, hogy a mesterpedagógusok útiköltség-elszámolásának felső küszöbét eltörlik, amikor az Oktatási Hivatalnak dolgoznak mások minősítési eljárásában. Maruzsa Zoltán - a Paulay Alapítványi Középiskolánál feltárt visszaélésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy terveik szerint a jövőben a felnőttoktatás keretében szervezett osztályozó vizsgákra a kormányhivatal minden esetben vizsgabiztost küld ki, ennek finanszírozását pedig az érintett intézmények viselik, amelyek tanulónként 5 ezer forintos eljárási díjat fizetnek majd.
Beszélt Maruzsa Zoltán arról is, hogy nehéz körülmények közötti tanításért többen kapnak majd pótlékot. Elmondása szerint ehhez az kell, hogy az érintett intézményben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az öt százalékot, és az adott pedagógus a munkájának legalább 50 százalékában képességkibontakoztató, integrációs felkészítő munkát végezzen.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
