Az iskola falára is felmásztak a szülők, hogy segítsenek a puskázásban

Mintegy hatszáz gimnazistát csaptak ki az India keleti részén fekvő Bihar állam középiskoláiból, miután csaláson kapták őket a kedden kezdődött és pénteken is zajló 10. évfolyamos vizsgákon.

  • MTI
Shutterstock

Az incidens komoly figyelmet keltett Indiában, miután a televízióban olyan felvételek láttak napvilágot, amelyeken szülők és barátok az iskolaépületek falain felmászva, az ablakokon keresztül próbáltak bejutattni tiltott segédeszközöket a vizsgázó diákoknak.

Bihar állam területén több mint 1200 középiskolában mintegy 1,4 millió tizedik évfolyamos diák vett részt a vizsgákon, amelyek letétele nélkül nem folytathatják tanulmányaikat. A tesztírást felügyelő tanárok és más állami alkalmazottak több száz olyan diákot kaptak csaláson, akik becsempészett tankönyvek vagy más puskák segítségével akarták megkönnyíteni a dolgukat. Dublőr és kémheadset: eszméletlen puskázási módszerek.

"Gyakorlatilag lehetetlen tisztességes vizsgázást lebonyolítani a szülők együttműködése nélkül" - nyilatkozta P.K. Sahi, Bihar állam oktatási minisztere. Hozzátette azt is, hogy szintén lehetetlen azt a 6 millió embert, köztük szülőket és más kísérőket nyomon követni, akik a vizsgázókkal együtt érkeztek az iskolákhoz. A hatóságok tájékoztatása szerint ugyan minden vizsgáztató iskolánál posztolnak rendőrök, azonban ők erővel nem távolíthatják el a szülőket.

Szrinivasz Tivari, a kelet-indiai állam vizsgatestületének titkára elmondta, hogy a csaláson kapott diákokat a következő három évre eltilthatják a vizsga letételéről, pénzbírságot róhatnak ki rájuk, vagy akár börtönbe is küldhetik őket. Eddig nem jelentettek olyan esetet az állam területéről, amely során valakit puskázásért börtönbe küldtek volna. 10 dolog, amit mindenki megcsinált középiskolásként.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.